A Balaton hat hegyközségi tanácsa szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy összefognak annak érdekében, helyben maradjon a bor termelése és készítése. A szőlők teljesen magánkézben, helyi termelők birtokában vannak, a termés jelentős része mégis kikerül a borvidékről – mondta Légli Ottó balatoni borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.
Légli Ottó kifejtette, a Tokaj Kereskedőház mintájára a Balatonnál is jó lenne egy olyan nagy borászat létrehozása, amely a helyben termelt szőlőt fel tudná dolgozni. Azért lenne szükség a közös pincészetre, mert a balatonboglári borvidéken megtermelt szőlő nagy részét más borvidékekről vásárolják föl.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint az a cél, hogy helyben létrejöjjön egy borászat a helyi gazdák összefogásából, és a termelők hosszú távú megélhetése biztosabb, jobb legyen. A munka elindult, az előrelépéshez egy-két év kell – vélekedett Légli Ottó, aki szerint állami segítségre is szükség van, hiszen fel kell építeni egy üzemet, ahol fel tudják dolgozni a szőlőt. A saját borászat kialakítása ki tudná szolgálni az egyre igényesebb és magára találó balatoni gasztronómiát és turizmust – tette hozzá.
A termelői közösség erősebb szakmai kontrollja jó hatással lenne a tokaji szőlő- és bortermelés minőségének javítására, ezért ha valóban úgy döntene az állam, hogy a Grand Tokaj Zrt. irányítását a Tokaji Hegyközségre bízza, az mindenképpen javítaná a termelési színvonalat – reagált a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a hírre, hogy a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácshoz kerülhet az állami tulajdonú óriási borászat.
„Állami birtokról beszélünk, a kulcs az állam kezében van. Lehet, hogy történt előkészítés, de erről hivatalosan még nem tudunk” – fejtette ki Légli Ottó.