A hónap végéig érvényesek a tavalyi bérletek Keszthelyen (tvkeszthely.hu)

Már megvásárolhatók Keszthelyen az éves parkolóbérletek. A kimutatások szerint továbbra is a sárga övezetes matricákat választják legszívesebben az autótulajdonosok. Ennek oka, hogy ezzel a bérlettel a többi övezetben is egy órányi parkolásra van lehetőségük. A vásárlás feltételei és árai tavaly óta nem változtak. Bővebben…

A keszthelyi Helikon, a Kádár-kor legnagyobb dobása (toretro.blog.hu)

Emeleti pázsittal borított terasz, mesterséges sziget és két kövér légy egyidejű lecsapása. A Helikon egy kiváló meglátás eredménye, luxuskivitelben – írja a retro.blog.hu., betekintést nyújtva a 1971. május 9-én megnyílt, valaha a Balaton legstílusosabb és legmodernebb hotelének számító keszthelyi Helikon Szálló múltjába. (Az ingatlan az elmúlt években háromcsillagos szállodaként működött, két éve a Konzum Nyrt.-hez került, a Hunguest hotellánc tagjává válva, majd bezárt. Jelenleg felújítás alatt áll, a tervek szerint négycsillagos szállodaként üzemel majd tovább – a szerk.)

(Fotó: Fortepan/ Bauer Sándor)

 

A keszthelyi Helikon Szálló 1971. május 9-én nyílt meg és akkoriban sokan tartották a Balaton legstílusosabb és legmodernebb hotelének. Bár a hatvanas évek közepén indult szállodaépítési láz idején nem számított különösebben nagy számnak egy újabb vendéglátóegység magyar tenger partján, a Helikon mégis hatalmas jelentőséggel bírt.

A tó partjának ez a része akkoriban még szinte „a térképen sem volt” a hazai nyaralók szempontjából, hiszen a Budapest felől érkezőknek autóval és vonattal egyaránt felesleges kitérőnek tűnt a nyugati végekig utazni azért, amit a déli parton már Siófokon, míg északon Füredig bezárólag bárhol megkaphattak. Bár Badacsonynak már ekkor is jelentős turistaforgalma volt, az inkább a déli oldalról indult hajós kirándulásoknak, és a nyugatról érkező külföldieknek volt köszönhető. Az azonban közel sem véletlen, hogy míg az akkoriban épült legmodernebb szállók nagy része kizárólag fűtetlen, ezért csak nyáron használható szobákat kapott, addig a Helikon 240 egységéből 126-ot fűthetőre alakítottak ki. Mindez persze elsősorban Hévíznek volt köszönhető.

A Kádár-korban már meglehetősen korán megindult a külföldi lobbi tevékenység annak érdekében, hogy Hévízre csábítsák a turistákat, ám ez jó ideig nem hozott látványos eredményeket. A jó nevű melegvizes fürdőhelyek, mint például Báden Báden sokáig jelentett komolyabb vonzerőt a gyógyulni vagy éppen kikapcsolódni vágyó európai turisták szemében. Az igazi áttörés a hatvanas-hetvenes évek fordulóján következett be, ám ekkor az is rögtön bebizonyosodott, hogy a város nem készült fel egy komolyabb forgalom lebonyolítására. Hévíz szállodai ellátottsága igen gyér volt, és bár megindultak a tervezések, a nagy szálló például csak 1975-ben készült el. Ezért nevezhetjük zseniális ötletnek a négyévszakos Helikon megnyitását, mely nyáron a kínzó balatoni szálláshiányt enyhítette, míg a szezonon kívül – saját buszai segítségével – Hévíz kapacitás problémáira is tudott némi segítséget nyújtani, így két legyet ütött egy csapásra.

Ötlet szintjén persze könnyen is ment az új szálló építése, csakhogy volt egy kis bökkenő: az építésre kijelölt telek nem volt alkalmas egy balatoni strand kialakítására. A megoldást egy mesterséges strand-sziget és egy, a parttól messzire benyúló kikötő építése jelentette.  Elsősorban ezeknek köszönhető, hogy a Helikon 1968-tól kezdve, három éven keresztül épült, míg például a siófoki szállodasor „hármasikrei” kevesebb, mint másfél év alatt kerültek tető alá, és a házgyári elemekből összeállított touring hotelek hónapok alatt elkészültek. Itt azonban komoly előkészítő munkálatokra volt szükség, hiszen például a  Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat az új sziget alatt még a talajt is kicserélte, 2,5 méter mélységben.

A Tolnai Lajos tervei alapján készült Helikon végül 80 millió forintból épült fel, míg a berendezésre további 15 milliót költöttek. Ebbe belefért a már említett strand-sziget, és a hozzá vezető híd kialakítása csakúgy, mint az L alakú épület első emeletének magasságában kialakított, pázsittal fedett napozóterasz is, ahol csinos lányok hordták helybe a jéghideg frissítőket.

Bővebben…

Veszprémi gyűjtő ex librisei láthatók a Balatoni Múzeumban (veol.hu)

Könyvek és képek, művészetek, műfajok fonódnak egybe az ex librisen. Ez olyan kis alkotás, mely a könyv tulajdonosát jelzi, s készítése már évszázadok óta önálló grafikai művészeti ág. Témájában is sokszínű: a keszthelyi Balatoni Múzeumban például egy gyűjtő, dr. Poór Ferenc jóvoltából olyan könyvjegyek is vannak, amelyek az év végi ünnepek hangulatát idézik fel. Bővebben…

Ünnepek, képek és művészi könyvjegyek a Balatoni Múzeumban (zaol.hu)

Könyvek és képek, művészetek, műfajok fonódnak egybe az ex librisen. Ez olyan kis alkotás, mely a könyv tulajdonosát jelzi, s készítése már évszázadok óta önálló grafikai művészeti ág. Témájában is sokszínű: a keszthelyi Balatoni Múzeumban például egy gyűjtő, dr. Poór Ferenc jóvoltából olyan könyvjegyek is vannak, amelyek az év végi ünnepek hangulatát idézik fel.

Bővebben…