A 21-ik század második évtizedének végén a Balaton térségében bejelentett állandó lakcímmel rendelkező népesség száma megközelíti a 273 ezer főt, a térségben lakó népesség csaknem 263 ezer fő, a népsűrűség ≈ 70 fő/km², harmadával alacsonyabb az országos, ≈ 105 fő/km² értéknél.
Az üdülőtérségben zajló demográfiai főfolyamatok az országos tendenciamozgással párhuzamosak, a születések és a halálozások egyenlege évtizedek óta negatív, többen halnak meg a térségben élők közül, mint ahányan születnek. A születéskor várható átlagos élettartam tartós időtávban növekvő. A 21-ik század első két évtizedében a férfiak esetében 68 évről 73 évre a nőknél 76 évről 79 évre módosult. Azok összhatásaként, hogy a születések és a halálozások egyenlege negatív, és a születéskor várható átlagos élettartam emelkedik, nagymértékű elöregedési tendencia érvényesül. Az elöregedés mértéke a Balaton térségében az országos folyamatoknál sokkal jelentősebb.
A Balaton térségében a 65+ éves népességre számolt öregedési ráta Magyarország uniós csatlakozását követő első teljes évben 2005 évben 119 fős értéken állt, ami azt jelenti, hogy minden száz 15 évesnél fiatalabbra 119 65 évesnél idősebb lakos jutott, ugyanebben az évben az országos értéke még 100 alatt maradt. Az öregedés előrehaladott folyamatát jelzi a Balatonnál, hogy 2010-ben már 144, 2015-ben 167, 2019-ben 185 65 + éves jutott minden 15 évnél fiatalabbra, ugyanakkor az országos érték 2019-ben 133 fő.
A Balaton üdülőterülete nem csak országos és európai, de világvetületben is az egyik legelöregedettebb lakosságú földrajzi térség.
A népesség fokozatos idősödésével lineáris, párhuzamosan zajló demográfiai jelenség a különböző eltartottsági ráta értékek alakulása. Várható hatás, hogy minél több a gazdaságilag inaktív korú (15 év alatti és 65 + éves), annál magasabb az életkoruk alapján gazdaságilag leginkább aktív korúaktól való függőségi viszony aránya. Az eltartott népesség rátaértéke a népességfogyatkozás és az öregedés összefüggő hatásai alapján fokozatosan emelkedik a térségben, 2005-ben 43 %, 2015-ben 49,5 %, 2019-ben 55,6 %-os értéken állt.
A 2020-as évek elején eltartási értelemben lényegében még két aktív korú személyre jut egy inaktív életkorú az üdülőkörzetben.
A 2017-ben a KSH Népességtudományi Kutatóintézete 2062-ig szóló népesség-előreszámítást végzett az üdülőkörzet egészére. A népesség-előreszámítás a jelenlegi folyamatokhoz vezető változatlan népesedési hatásokat a jövőben is feltételezve további jelentős népességcsökkenést, öregedést és az eltartottsági viszonyok nagymértékű romlását vetítette előre. Az eltartott népesség rátaindexe az előrebecslés alapján 2062-re 90 % közelébe emelkedhet. Ez utóbbi érték azt jelenti, hogy csaknem ugyanannyi gazdaságilag inaktív életkorú ember fog élni az üdülőkörzetben, mint gazdaságilag aktív korú, vagyis a teljes eltartottsági mutató gyakorlatilag már egy az egyhez alakulhat, ami társadalom és gazdaságpolitikai vetületek szerint is alapvető fenntarthatósági kérdéseket feszeget.
A népességveszteség, öregedés és eltartottsági viszonyok szakpolitikai eszközökkel történő korrigálása, enyhítése a következő évek egyik kiemelt feladata lehet.
Az üdülőkörzet területét jellemző további, kiemelten fontos demográfiai tény, hogy hosszú időtávban a természetes népességfogyatkozás mértékéből várható módon mégsem csökken a térség népessége. Az állandó népesség számának a várható népességcsökkenési tendenciával szemben megfigyelt változása a nemzetközi és az országhatáron belüli vándorlás időben tartós, pozitív egyenlegével magyarázható. A 21-ik század második évtizedében a belföldi vándorlás szempontjából kiemelten kedvezményezett besorolású térség lett a Balaton. Ezzel együtt a külső és belső vándorlás során keletkező térségi népességnyereség életkori összetétele inkább az idősebbek felé mutat, vagyis öregedést fokozó hatást fejt ki. Ez a fiatalabbak állandó munkahely és letelepedési igényének nehézségeivel kiegészülve, azok elvándorlási hajlandóságával társult, ami tovább súlyosbíthatta a térségben élők életkori összetétel szerinti természetes rendezettségét.
A zajló kutatások eredményeiként tényként állapíthatjuk meg, a 2020-2021 évi koronavírus-járvány közvetlen hatásaiban tovább növelte a térségbe vándoroló, itt átmenetileg, vagy végleg letelepedő népesség számát, egyre sürgetőbbé téve a fiatalok elvándorlásának megelőzését, és a már elvándoroltak visszatérését elősegítő, támogató stratégia megvalósítását.
Az üdülőkörzet civil szervezeti aktivitása továbbra is országos átlag feletti annak ellenére, hogy lassú folyamat hatásaként fokozatosan gyengül az országon belüli kiemelten kedvező pozíciójából. Régóta ismert tény, hogy a Balaton térségében működő civil szerezetek aktivitása kiemelt Balaton parti koncentrációt mutat, hangsúlyozottan a Balaton parti településeken zajló aktív civil élet emeli jelentős mértékben országos index fölé a térség civil aktivitásértékét. Ezzel együtt a háttérterületek civil indexe országos összevetésben továbbra is magas.