Fontos szereplő a bor a Balaton turizmusában (magyarmezogazdasag.hu)

Második alkalommal szervezték meg a BorÉRT borturisztikai konferenciát, amelynek idén is a Magyar Mezőgazdasági Múzeum biztosított helyet. Évente, a BorÉRT Borturisztikai Egyesület, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a koccintas.hu, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a Balatoni Turizmus Szövetség partnerségével itt találkoznak a borturizmus szereplői.

A BorÉRT az egyetlen borturisztikai rendezvény, mely lehetőséget teremt arra, hogy a turizmus e speciális területe évente, célzottan kiemelt figyelmet kapjon – olvasható a magyarmezogazdasag.hu összefoglalójában.  A szakemberek konferencián találkozhatnak egymással, és információt cserélhetnek az aktuális kérdésekről. A mostani rendezvény középpontjába a Balaton Borrégió került, s az előadások mellett közel ötven kiállító termékeivel és szolgáltatásaival ismerkedhettek meg az érdeklődők.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának – HNT – elnöke rámutatott, a borturizmusban óriási potenciál rejlik. A szakember hozzátette, a megújulás alanyai maguk az ágazat szereplői, a bor folyamatosan divatban van, de hinnünk kell benne és magunkban is, hogy a siker beérjen. Györe Dániel, az Agrárminisztérium szőlő-bor referense a támogatási lehetőségeket vázolta. Mint elmondta, a Nemzeti Támogatási Programban – EMGA – az idei évtől 4,6 milliárd forint áll rendelkezésre a bor promóciójára.

Hoffmann Henrik, a Balaton Turizmus Szövetség elnöke elmondta: a szervezetüket a válsághelyzet hívta életre. Régen vékony pénztárcájú NDK-s turisták és vállalati üdültetések jellemezték a Balatont, ami nem segítette a fejlődést. A tó 2002-ben szinte kiszáradt, s közben a sajtó az Adriát istenítette, a turizmus feladata jellemzően az önkormányzatoknál volt, de kapacitás hiányában nem sokat kezdtek vele. Ráadásul három megye peremvidékén fekszenek, ami a közigazgatás sokszínűsége miatt tovább nehezítette a helyzetet. Az egész Balaton egységes turisztikai fogadóterület, nem szűkül le egy településre, főleg annak tudatában, hogy a tó körül élők 70-80 százaléka érintett az idegenforgalomban. Ez hívta életre az önkormányzatok, egyesületek szervezeteként a Balaton Turizmus Szövetséget. Évtizedek óta beszélnek a szezon meghosszabbításáról, de a nyári fürdős időszak, a „Balaton riviera” nem meghosszabbítható, más szezonokat kellett létrehozni. Így született meg a tavaszi szezon, aminek középpontjában az aktív turizmus, a sport áll. Ám, hogy az ősz se maradjon kihasználatlanul, a gasztronómia és a bor köré fűzték fel programajánlataikat.

Valamikor tömegturizmus jellemezte a Balatont, azon dolgozunk, hogy ez megváltozzon- hívta fel a figyelmet Dobosi Győző. A Balaton Borrégió elnöke hozzátette, a borászat komplex vállalkozás, amiben nem csak termékelőállítás zajlik, de fogadni is kell a vendégeket.A feladat nem egyszerű, hiszen hat borvidékről, 9179 hektár szőlőterületről, 17 hegyközségről és mintegy 10600 szőlőtermelőről van szó. Ugyanakkor általánosan jó a kapcsolat az ágazat szereplői között, viszonylag fiatal, ambiciózus a borrégió. Egyre jobbak a balatoni borok, s bár van helyi fogyasztás, azt jobban kellene irányítani. Szerencsére a Balaton már nem csak a fürdést jelenti, egy-egy őszi újboros rendezvényre meg tudják tölteni a pincéket és a szálláshelyeket.

A húsz legismertebb balatoni borász és vendéglátós 2014 március 21-én a tó közepén alakította meg a Balatoni Kört. Ezzel is szerették volna a helyi termékekre épülve magasabb szintre emelni a régióközpontú vendéglátást. Laposa Bence elnök elmondta, a mára ötven fölé emelkedett tagság a térség iránti bizalom növekedésért, a balatoni kommunikáció átalakításáért száll síkra. Céljuk között szerepel a balatoni szőlőterületek megőrzése, hogy utódaink ne nyaralókban, hanem a vizet övező ültetvényekben gyönyörködhessenek.

Munkájuknak köszönhetően megszületett a BalatonBor, az első termelői összefogásra épülő bormárka. Az egységes palack és arculat is kifejezi a helyi szőlészek-borászok összefogását.
Gyukli Krisztián bevallása szerint tíz év, Németországban eltöltött kutató munka után hazatérve szinte azonnal megalapították a Rizling Generációt, aminek ma is az elnöke. Úgy vélték, egy borvidéken nem elegendő néhány húzó név, ha a vendég valahol rossz bort kóstol, akkor az egész régióról mond negatív véleményt. A Balaton a hekket, a lángost és a vízibiciklit jelentette sokáig, ám nem ugrott be egy borprofil.  A fiatalos lendület ma is tart, sorra járják a tagok – akik között 1,5 – 150 hektáros termelőket találunk – egymás pincéit, s a kóstolásoknak, valamint az őszinte kritikáknak köszönhetően a minőség egyre jobb – tudósít a magyarmezogazdasag.hu