Az olaszrizling otthonában, Csopakon kóstolták a fajta legjobbjait (welovebalaton.hu)

A múlt szombaton megtartott, mára évtizedes hagyománnyá vált csopaki „Olaszrizling szerintünk” rendezvényen idén nemcsak az északi part, hanem például Kötcse és Eger is képviseltette magát. A két jól ismert, parádés helyszínen – a Jásdi Borteraszon és a Szent Donát Borkúriában –, a borászokkal találkozva tudtuk újra megnézni és megkóstolni, hogy ők mit is gondolnak Magyarország egyik leggyakrabban telepített szőlőfajtájáról.

A Covid újabb hulláma nemcsak a Csopaki Kódex tavaly őszi kóstolóját törölte el, hanem az általában január végén megrendezésre kerülő, nagy hagyományú „Olaszrizling szerintünk” is áprilisra csúszott idén – írja a welovebalaton.hu.

A borászok elmondása alapján magának a rendezvénynek és az azt megelőző, pénteki szakmai, borozós-beszélgetős estének az volt az elsődleges és legkiemelkedőbb pozitívuma, hogy két év után végre újra találkozhattak egymással. Fura ezt leírni, de a csopaki közösségre – szemben a hazai borvidékek többségével – az őszinte párbeszéd és az összetartás jellemző. Ezért is hisznek hasonlóan az olaszrizlingben vagy sok esetben a furmintban és a kékfrankosban is.

A korábbi években felmerült a rendezvényen a folyamatos éghajlatváltozás problémája, aminek következtében – elsődlegesen a nagyobb hőösszeg és a kevesebb vagy rosszabbul eloszló csapadék miatt – egyre nehezebb megfelelni a saját maguknak felállított minőségi követelményrendszernek. Tehát a forró évjáratokban sok esetben vagy alacsony lesz a sav és sok az alkohol és/vagy a maradékcukor, vagy néhol teljes érés előtt kell leszedni a gyümölcsöt, ami megint az egyensúly és a komplexitás rovására mehet. Úgy tűnik, a legkézenfekvőbb megoldás – a többszöri szüret mellett – a furmint fajta bizonyos arányú beházasítása lehet az olaszrizling mellé, ami viszonylag neutrális fajtaként nem viszi el az olaszrizling karaktervonásait, és így természetes savpótlóként tud működni.

Ebben a körben – a Csopaki Kódex esetében pedig még inkább – a hazai minőségi borfogyasztási piramis egyik csúcsáról beszélünk, ami azonban százalékos arányban értelemszerűen csak egy nagyon kicsi részét képviseli az összfogyasztásnak, de hát ez a világ rendje: a minőség és a mennyiség általában nem járnak kéz a kézben. Mindezekkel együtt azt se felejtsük el, hogy az olaszrizling milyen hatalmas mélységből – a szocializmus tablettás kocsmaborai közül – tért vissza, hogy elfoglalja méltó helyét a legfontosabb hazai fajták között. Az olaszrizling ugyanis a jellegzetes keserűmandulás karaktere mellett képes arra, hogy megmutassa a dűlők talajszerkezete közötti különbségeket.