A jogalkotókhoz fordul a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) kezdeményezve, hogy a Balaton-parti települési önkormányzatok kapjanak beleszólást a közigazgatási területük tómederbe eső részén is a tervezett létesítmények megépítésébe – határozott a tanács a legutóbbi ülésén. (A tóparti önkormányzatok településképi véleményalkotási jogkörének vízterületekre való kiterjesztése már több estben felmerült igény, legutóbb egy csopaki ügy, és az új vízparti tervek tervezetében felvetett fürdőházak létesíthetősége okán – a szerk.)
A BFT térségi kezdeményezésre tűzte napirendjére a témát, majd megszavazta, hogy a tanács két elnöke vegye fel a kapcsolatot az illetékes tárcákkal (Belügyminisztérium, Építési és Közlekedési Minisztérium, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium) és kezdeményezze a jogszabályi feltételek kidolgozását a cél érdekében.
Az előzményekhez tartozik – mint az a napirendipont előterjesztéséből kiderül -, hogy idén januárban Csopak önkormányzata egy konkrét ügy tapasztalatai alapján fordult a BFT-hez. Kérte a tanácsot a térségi szerepvállalásra annak érdekében, hogy a Balatonparttal rendelkező települési önkormányzatok településképi vélemény alkotási jogkörének megnyugtató, teljeskörű szabályozása megvalósuljon a települések teljes közigazgatási területére vonatkozóan, a vízfelületek tekintetében is.
A településkép védelmét törvény írja elő
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települései 2017. évben megalkották a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeleteiket (a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény értelmében) a települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, egyben az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében. Továbbá a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 81. § (2) bekezdés c) pontja előírja, hogy a látványvédelmet a településképi követelményekben és a településrendezési tervekben biztosítani kell.
A vízparti önkormányzatok különleges helyzetben vannak
Azért sem mindegy, mit építünk a Balatonba, mert a tó része az Európai Unió által létrehozott összefüggő európai ökológiai hálózatnak, a Natura 2000-nek, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és különleges madárvédelmi terület – áll az előterjesztésben. Ezekre tekintettel, a Balaton parttal rendelkező települési önkormányzatok különleges helyzetben vannak.
A vízparttal rendelkező önkormányzatok közigazgatási határai szárazföldön és a vízfelszínen is rögzítésre kerültek, lefedve a Balaton teljes területét, ezért a fent hivatkozott törvényi, jogszabályi előírásoknak megfelelően mind a szárazföldön, mind a vízfelületet tekintve a településkép védelmet, látványvédelmet elő kell segíteni.
A Balatonparton vagy a tómederben létesítendő vízilétesítmények nagymértékben képesek befolyásolni a településképet, a partról nyíló látványvédelmet, települési arculatot.
A mostani joggyakorlat, amin változtatni kell
A jelenlegi joggyakorlat alapján az önkormányzat építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően adhat településképi véleményt az építésügyi hatósági engedélykérelemhez, de ez a hatály nem terjed ki a vízgazdálkodásról szóló törvény (Vtv.) szerinti vízimunkával kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra.
Vagyis a Vtv. hatálya alá tartozó eljárásokra nem terjeszthető ki az önkormányzat településképi véleményezési hatásköre. Az erre vonatkozó irányadó jogszabályi rendelkezések:
- a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 9.§ (1) bekezdése.
- a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VI.15.) Kormányrendelet 44.§ (1) bekezdésének a) pontja,
- az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Kormányrendelet 1.§ (2) bekezdésének a) pontja.
Mind ezek alapján javasolja a BFT az eddigi joggyakorlat megváltoztatását.