Lélegzetelállító látványban gyönyörködhettek, akik a hétvégén a Balaton-felvidéken, a Tapolcai-medencében kirándultak – írja a lelepo.hu.
Fotó: Somogyi László
A Balaton északi partján magasodik a Tapolcai-medence szabályos, kúp alakú tanúhegye, a Gulács, melynek lábánál megbújik egy apró, takaros falu, a hasonló névre keresztelt Nemesgulács. Lakosainak száma nem haladja meg az ezer főt, a település azonban nagy múltra tekint vissza, hiszen már a római korban is termesztettek itt szőlőt, és a mai napig van abban valami varázslatos, hogy az ősi vulkanikus hegyek adják meg az itt készült borok zamatát. A Sellyei családot is elbűvölte a hely varázsa, akik a főutca egykori szatócsboltját alakították át: borászatként és vinotékaként leheltek új életet a falu sárgára meszelt, ikonikus épületébe.
Korsó, liba, virágcsokor. E három motívum ékesít több Balaton-felvidéki és Tapolcai-medencei kutat. E víznyerő alkalmatosságok már több, mint száz éve állnak, kútkávájuk szögletes, s a három, díszes oldaluk mellett a negyediken ez olvasható: Kalligaro A Czementárugyára Tapolcza.
A Balaton-felvidéken elterülő Tapolcai-medencében, Gyulakeszi határában gazdálkodik Németh Gyula párjával, Mészáros Zsuzsával, akik egy több lábon álló családi gazdasággal büszkélkedhetnek. A következő generáció tagjai is szívesen dolgoznak a gazdaságban és fokozatosan veszik át a stafétabotot.
A magyar Fudzsi. A szemmel látható hasonlóság alapján nevezte el így Keresztury Dezső ezt a Tapolcai-medence keleti szélén emelkedő markáns kúpot. Alakja annyira jellegzetes, hogy sziluettje még a Bakony-Balaton UNESCO Globális Geopark logóján is feltűnik. Január 4-én szombaton a többi vulkáni tanúhegytől eltérő kialakulású Gulácsra indul túra, amelyhez bárki csatlakozhat.
(Fotó: Sipőcz Zoltán)
Hegyesd egy gyönyörű kis falu a Tapolcai-medence határán. Csak 150-en laknak a picinyke magyar faluban, pedig szépsége regénybe illő.
Bővebben…
Szeptember 28-án (szombaton) a Balaton-felvidék legszabályosabb vulkáni kúpját, a pazar körpanorámát nyújtó Hegyesdet készülnek meghódítani. Felfedik a hegy lábánál, a falu házai közé „nőtt” kristálytiszta vizű tó eredetét, és kinyomozzák a felszínen lépten-nyomon kibukkanó narancsos-vörös kőzet titkát is.
(Fotó: Sipőcz Zoltán)
Tihanyba érve két dolog jut szinte azonnal minden turista eszébe: megnézni az apátságot, és elmerülni a levendulák illatában. Pedig a félsziget messze nem csupán ennyi látnivalót tartogat: elképesztő földtani képződmények várják az érdeklődőket.
Walesben a dombból hegy lett, Veszprémben fordítva: a Tapolcai-medencében fekvő vulkanikus eredetű Haláp-hegy hetven év bazaltbányászat után szinte elfogyott. Az alatta fekvő Zalahalápon régen nagy élet volt: az 1910-es évektől hetven éven át szinte mindenki a bányában dolgozott, de ma már kocsma sincs. A régi fotókat nézegetve látszik igazán, honnan indult a hegy a dombosodás felé.