Sétálj bele egy vulkánba! (divany.hu)

Tihanyba érve két dolog jut szinte azonnal minden turista eszébe: megnézni az apátságot, és elmerülni a levendulák illatában. Pedig a félsziget messze nem csupán ennyi látnivalót tartogat: elképesztő földtani képződmények várják az érdeklődőket.


Képzeljük el a Balatont, sőt az egész Tapolcai-medencét egy kicsit másképp. Nyolcmillió évvel ezelőtt ugyanis nem volt tele nyaralókkal, békésnek sem nevezhetnénk, sőt még a Balaton sem volt ott: a Pannon-tó visszahúzódása után mocsaras terület volt, majd meghasadt a föld, és vulkáni működés indult el. Ez utóbbi kisebb-nagyobb megszakításokkal több millió éven keresztül zajlott. Robbanásoktól volt hangos a térség, kőzetdarabok süvítettek a levegőben, vulkáni kúpok nőttek ki, kiömlő láva formálta a felszínt. Az utolsó Balaton-felvidéki vulkán 2,5 millió évvel ezelőtt tört ki, aztán szépen elcsendesedett minden. A Tihanyi-félszigeten lévő Külső-tó vize azonban a mai napig egy kialudt vulkán kürtőjében nyugszik. A nyolcmillió évvel ezelőtt zajlott vulkáni működést követően a forró vizes források gejzírkúpokat hoztak létre. Tihany és környéke mind a mai napig igazi aranybánya a vulkanológusoknak és vulkáni képeskönyv a látogatók számára.

Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus a divany.hu-nak mesélt arról, mi is történt pontosan a területen:

A Tihanyi-félszigeten lévő vulkáni képződmények egy 8 millió évvel ezelőtti kitörési esemény tanúi. Ez a vulkáni terület része a Balaton-felvidék bazaltvulkáni mezőjének, mégpedig a Hegyestűvel együtt annak legidősebb tagja. A vulkáni mezők olyan vulkánok, amelyek esetében mindig máshol tör fel a magma, mindig máshol alakul ki egy tűzhányó, ami általában csak rövid ideig működik és nem tör ki újra. A másik egyedi vonás, hogy a kitörések, egy-egy vulkán felépülése között hosszú idő, olykor akár több tíz- vagy több százezer év is eltelhet, azaz nagyon hosszú lehet a szunnyadási idő. Egy vulkáni mező ilyen módon akár több millió éven keresztül is aktív maradhat.

A Bakony–Balaton-felvidék vulkáni mező 8 millió éve kezdett működni. A Tihany és Hegyestű vulkáni működése után jelen ismeretünk szerint több mint 2 millió évig nem volt kitörés, majd 4,5 millió évvel ezelőtt újult fel a vulkanizmus. A legutolsó kitörések 2,5 millió évvel ezelőtt voltak.

A Tihany az egyik legkomplexebb vulkán
Több központból is zajlottak a kitörések, ezek közül a legnagyobb a mai Külső-tó területe lehetett. Kezdetben viszonylag sekély mélységben történtek a robbanások, amikor a bazaltos magma a még laza, vízzel telített homokos üledékkel keveredett. Ami egyedi és érdekes Tihany vulkánossága esetében, hogy e képződmények felett gyakoriak az olyanok, amik arra utalnak, hogy a kitörési felhő vízgőzben nagyon telített volt. A sok víz pedig azt jelzi, hogy a magma egy olyan víztartó rétegbe nyomult, ahol a törések, repedések mentén nagyobb mennyiségű vízzel találkozott. A nedves üledékbe olykor a kürtőből kirepített nagyobb kőzetblokkok csapódtak. A becsapódások nyomai ma is láthatók: az üledék beroggyant, besüppedt alatta. Nemcsak a Külső-tó területe volt aktív, hanem a jelenlegi Füredi-öböl irányában is kellett lennie kitörési központnak.

A vulkáni működés vége felé megváltozott a kitörés jellege. A bazaltos magma most már anélkül jutott a felszínre, hogy vízzel keveredett volna. Látványos lávatűzijáték-kitörések jelentették a finálét. A vulkáni működés után széles kráterek maradtak vissza, amelyeket a tó vize töltött ki. A vulkáni hamuanyag egy része bemosódott a tóba, kisebb-nagyobb deltákat alakítva ki. A kráterperemeken sok helyen törtek fel forró vizes források, amelyekből karbonátos és kovás anyag vált ki. Ebből lettek a híres gejzírkúpok. Vélhetően itt nem egy klasszikus gejzírmező működött, hanem sok-sok hévforrás alakította ki ezeket a formákat.

Ma is láthatjuk a vulkáni kürtőket?

Az egykori vulkánok nagy része lepusztult. Ami megmaradt, az ellenálló kürtőzóna, illetve a széles krátereket olykor kitöltő lávatavak bazaltjai. A vulkáni működés rendkívül változatos volt, mondhatni, a bazaltvulkáni működés minden típusa előfordult itt. Ez a terület ezért is különleges vulkáni örökség. Fontos értéke a Bakony–Balaton UNESCO Geoparknak, és sokat mesélnek róla a közelmúltban felújított és újonnan létesült vulkanológiai tanösvények (Tűzgyűrű tanösvény, Badacsony; Bazaltorgonák tanösvény, Szent György-hegy és Tűz útja tanösvény a Hegyestűtől a Kopasz-hegyig).

A gejzírkúpok is különleges látványosságot jelentenek: annak idején kiterjedt geotermális mező alakult ki a területen. A forráskúpok számát az 1900-as évek elején mintegy 150-re becsülték, ma még mindig legalább félszáz ismerhető fel. A többnyire kúp alakú formák olykor összefüggő gerincet formálnak, például Hosszú-hegyen, valamint a Csúcs-hegy és Nyereg-hegy között. Számos helyen pompásan megőrződött a forró vizes oldatot szállító csatorna is.

A cikk folytatása ide kattintva érhető el.