A Balaton északi partján magasodik a Tapolcai-medence szabályos, kúp alakú tanúhegye, a Gulács, melynek lábánál megbújik egy apró, takaros falu, a hasonló névre keresztelt Nemesgulács. Lakosainak száma nem haladja meg az ezer főt, a település azonban nagy múltra tekint vissza, hiszen már a római korban is termesztettek itt szőlőt, és a mai napig van abban valami varázslatos, hogy az ősi vulkanikus hegyek adják meg az itt készült borok zamatát. A Sellyei családot is elbűvölte a hely varázsa, akik a főutca egykori szatócsboltját alakították át: borászatként és vinotékaként leheltek új életet a falu sárgára meszelt, ikonikus épületébe.
A Sellyei kézművesborászatban nemcsak kiváló borokat kóstolhatunk, hanem annál sokkal többet kapunk: barátságos, szívvel-lélekkel teli vendéglátást, a szatócsbolt gazdag történetét – ahol az 1930-as évek derekán még József Attila is megfordult –, izgalmas anekdotákat, finom házi falatokat és egy kedves kis közösséget.
A Balaton mellett az őszi-téli időszakban sem áll meg az élet, sőt, a napsütéses napok kiválóak arra, hogy felkerekedjünk kirándulni. Az északi part tanúhegyei számtalan lehetőséget biztosítanak erre, ahonnan nemcsak a remek panorámát élvezhetjük, de olyan csodálatos kis falvakra bukkanhatunk, mint Nemesgulács.
A cikk folytatása itt elolvasható.