„Még zajlik az új építészeti törvénytervezet megalkotása, amelyben több olyan pontban is várható változás, ami érinti a Balaton-parti ingatlanokat. Ezért fontos lehet időben lépniük az önkormányzatoknak” – közölte a HírBalatonnal Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke, aki körlevélben is felhívta a figyelmét erre az érintett települések vezetőinek.
Az önkormányzatokat tömörítő szervezet vezetője a HírBalatonnak kifejtette, a körlevélre, és a figyelemfelhívásra azért van szükség, mert amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium kifüggeszti majd társadalmasításra az új építészeti törvény tervezetét a közeljövőben, és annak keretében több tucat törvény módosítása között A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítását, igen rövid idő áll majd rendelkezésre értelmezni, és reagálni rá, ezért nagyon fontos a jogalkotásba be nem vont önkormányzatok időben történő tájékoztatása.
Jegyeztessék be az elővásárlási jogot
Példaként említette, hogy míg a jelenlegi jogszabályok szerint elővásárlási joga van valamennyi parti ingatlan esetében az önkormányzatoknak, információi szerint a jövőben ez az elővásárlási jog nem fog már vonatkozni az összes jogi-, illetve szabályozási partvonallal érintkező telekre, csak bizonyos meghatározott beépítésű és tulajdonú ingatlanokra. Ezért fontosnak tartja, hogy a települési önkormányzatok a változások életbeléptetése előtt éljenek a még érvényben lévő törvény adta lehetőségükkel: jegyeztessék be minden parti telek tulajdoni lapjára az elővásárlási jogukat, megtartva az esélyt a vízpart bárki számára történő megközelíthetőségének megőrzésére, bővítésére.
Védelmet az észak-balatoni szőlőknek
A BSZ elnöke reményének adott hangot, hogy az új építészeti törvény minél előbb egyértelmű védelmet nyújt az északbalatoni szőlőknek, ahol jelenleg következmények nélkül épülhetnek külterületeken nyaralók és úszómedencék, pusztítva a szőlőket, rombolva a tájképet, problémákat okozva a közszolgáltatóknak is.
Mi van az új vízparti tervekkel?
Beszélt arról is, hogy a mai napig nem születtek meg a 2018. évi CXXXIX. területrendezési törvényhez kapcsolódó új balatoni vízparti tervek, amelyek alapvetően meghatározzák majd, miként változik a vízparti területek, és azok közterületeinek védelme, a parti sétányok kialakításának lehetősége, stb. A BSZ legutóbb év elején fordult levélben az illetékes miniszterhez, egyeztetést kérve az ügyben. „Választ a mai napig nem kaptunk Lázár János miniszer úrtól a konkrét kéréseket, javaslatokat is megfogalmazó, és egyeztetésre időpontot kérő januári levelünkre. Az is igaz, hogy amelyik érintett polgármester vette a fáradságot és maga kért egyeztetést a saját települését érintő vízparti tervről, azt fogadta a minisztérium az elmúlt hetekben. Több esetben is bebizonyosodott, nem voltak hiábavalóak ezek az egyeztetések” – mondta Lombár Gábor.
Hangsúlyozta, hogy a TNM rendeleteket felváltó, készülő új vízparti tervek miatt is van dolguk a tóparti önkormányzatoknak. Tudomása szerint az új jogszabályokban az eddigi közterületi jelölések már nem szerepelnek. Ezért körlevelében arra is felhívta a figyelmet, hogy a még érvényben lévő rendelet, azaz jogszabályi felhatalmazás alapján jegyeztessék be az önkormányzatok a közterületi státuszt az érintett ingatlanok tulajdonlapjaira, hiszen erre most még van lehetőség.
A BSZ elnöke közölte, hogy mint Balatonfenyves polgármestere, településén már elindította a parti ingatlanokra az elővásárlási jog bejegyzését és a közterületi státuszok bejegyzését is.
Maradjanak köztulajdonban az utolsó szabad, állami vízpartok
Lombár Gábor a polgármestereknek írt körlevelében kitért arra is, hogy a vízparton lévő állami tulajdonú telkek önkormányzati tulajdonba vagy vagyonkezelésbe vétele céljából elindult egy összeírás.
Sok kisebb és nagyobb telek is akad még szétszórva a Balaton partján, ami közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban van a nemzeti vagyonkezelőnél, vagy olyan állami tulajdonú cégeknél, mint a MÁV, a DRV, vagy a KDTVIZIG, de már nincs már szüksége rájuk a vagyon kezelőinek. Fontos lenne lépni itt is, hogy amit még nem privatizáltak, azon ingatlanok esetében egyezségre jussanak az önkormányzatok a vagyonkezelővel. Ez garantálhatja az utolsó szabad vízparti vagy vízközeli területek köztulajdonban maradását, be nem épülését
– fogalmazott a BSZ elnöke.
***
Az, hogy az érintett önkormányzatok milyen gazdái tudnak lenni egy-egy vízparti területnek, itt a legfrissebb példa Balatonakalié.