Hét éve az Átcsúszás valóságos áttörést hozott a Balatonnál, mert megmutatta – ami korábban fel sem merült –, hogy egy jó program télen is képes lehet nagy tömegeket odavonzani. Pár év alatt látványos fejlődést tapasztalhattunk, ami azonban a rezsiköltségek megugrása miatt mára megtorpant. Az átcsúszás ötletgazdájával járjuk most körbe ennek okait és azt, hogyan válhatna egy fenntarthatóbb vidékfejlesztés modelljévé és motorjává a Balaton – írja az Index vélemény rovatában Kardos Gábor.
Pontosan hét éve az Index is riportban számolt be arról, milyen volt a Balaton-átcsúszáson több ezer hasonló kalandvágyó emberrel együtt átkelni a befagyott tó jegén Badacsony és Fonyód között. Két hete is nagyjából összefüggő jég alakult ki, és már sokan kérdezték: lesz idén is átcsúszás? Ez azonban nem csak az időjáráson múlik, mert a megfelelő szervezéshez a kellő teherbírású jégen kívül szükségesek még melegedőpontok, kijelölt és ellenőrzött útvonal, valamilyen regisztráció, mert várhatóan több tízezren jöhetnének, már ha abból indulunk ki, hogy egy minden előzmény nélküli flashmobra is több ezren mozdultak meg 2017 januárjának végén.
Számításaink szerint legalább 7 millió forintba kerülne a megfelelő biztosítás, és nagyjából tízmilliós büdzsével kellene számolni ahhoz, hogy olyan rendezvény lehessen az átcsúszás, ami mindenkinek a lehető legjobb élményt nyújtja. Ha nem tesszük fizetőssé a részvételt, akkor pláne szponzor szükséges ehhez, akire jó előre lehetne számítani, és aki megértené, hogy egy ilyen esemény időpontját még a nyári átúszásnál is nehezebb megjósolni.
Amikor befagy a Balaton, a nyárinál is sokkal érdekesebb képek százai jelennek meg a médiában. Az átcsúszásról spontán készített egyik drónvideót például több külföldi portál átvette, így hamar minden idők legnézettebb balatoni videója lett a piacvezető videómegosztón. Ennek oka nagyon egyszerű és evidens, bár korábban senki sem gondolt rá: a Balaton befagyása és több ezer ember átkelése a jégen Európában teljesen egyedülálló, és turisztikai attrakcióként is sokkal különösebb, egyedibb, mint bármilyen nyári program, illetve bármilyen nyári felvételnél különlegesebb. A legismertebb nagy tavak: a Genfi-tó, a Boden-tó vagy Észak-Olaszország nagy tavai ugyanis olyan mély vízű hegyi tavak, amelyek sosem szoktak befagyni. A messzi északon ugyan vannak telente sokáig befagyó, nagy tavak, de ott meg ez inkább banális jelenség, nem mobilizál tömegeket, hogy közösen átcsússzanak a jégen. A téli Balaton tehát e tekintetben turisztikailag is egyedülálló vonzerővel bír, amikor megfelelő jégtakaró alakul ki rajta.
A további részletek itt elolvashatók.