A 21-ik század kihívásainak megfelelően az elmúlt 20 év során a Balaton térségében nagyon jelentős közlekedésfejlesztés zajlott le. A közlekedésfejlesztés kiterjedt a közúthálózat és autópálya, kerékpárút hálózat, illetve a kötött pályás, vasúti fejlesztésekre is.
Az elmúlt évek kiemelkedő gépjármű közlekedési fejlesztése volt az M7 autópálya és a 710. sz. főút csomópontjának kialakítása, valamint a Zalakomári pihenőként is ismert tengelysúly-, és össztömegmérő állomás kiépítése az M7 autópálya 192 km szelvényében lévő kétoldali pihenőhelyen. A közúti elérhetőség javítása kapcsán kivitelezett közútfejlesztési projektek sorában kiemelhető az R67 Kaposvár és az M7 közötti szakasz érintett települések elkerülését is megvalósító fejlesztése, valamint az M76 autóút M7 autópálya Holládi csomópont és Balatonszentgyörgy közötti útszakasz építése.
A vasúti infrastruktúra fejlesztések kapcsán az egyik legnagyobb volumenű fejlesztési program a 30. sz. vasútvonal teljes rekonstrukciója. Az első ütemben végrehajtott, Lepsény – Szántód – Kőröshegy állomások között lezajlott munkálatok mintegy 30 km hosszúságú pályaszakaszt érintettek. Ugyancsak az elmúlt években fejeződött be a Kaposvár – Fonyód vasútvonal fejlesztése, illetve 2019-ben megkezdődött az északi parton futó vasútvonal villamosítása, fejlesztése, ezek a munkálatok 2020 és 2021-ben is folytatódtak. Párhuzamosan a pályafejlesztésekkel mintegy 3 Mrd Ft összköltség keretében valósul meg a Balaton térségi vasútállomások, felvételi épületek és állomáshelyek rekonstrukciós programja. A Széchenyi 2020 fejlesztési időszak során a Balaton térségében közel 260 Mrd Ft összértékű, uniós forrásból finanszírozott közlekedésfejlesztés valósult meg. A közlekedésfejlesztési programok stratégiai tervezés alapján a következő években is folytatódni fognak.
A közúti közlekedési feltételek fejlődésének, javulásának egyik legfontosabb indikátora az elérhetőségi idők mérése. Ez a mérőszám jellemzően a központi funkcióval rendelkező települések, valamint közlekedési csomópontok út- illetve idődimenzió szerint optimalizált elérhetőségi időit mutatja. Az idő szerinti optimalizálás metszetében a Balaton térségéből közúton megtehető leggyorsabb út átlagos hossza Budapestig a 2020-as évek elején mintegy 120 perc, ez átlagosan közel 10 perccel több, mint ezelőtt tíz évvel. Az elérési idő növekedése az átmenő és célirányos autósforgalom elmúlt évtizedben bekövetkező nagymértékű növekedésével, útterheléssel, valamint az elmúlt években megvalósított egyes közlekedés és forgalombiztonsági intézkedések meghozatalával magyarázható. Az elérhetőségi időket a Balaton térségéhez kapcsolódó összes település a három megyeszékhely eléréséhez viszonyítása alapján az elmúlt évtizedben jelentős változás nincsen. Az idő szerint optimalizált leggyorsabb utak ideje 48 percről 47 percre módosult.
A Balaton térségi kerékpárút hálózat fejlesztése közel 30 éves múltra tekint vissza, mára gyakorlatilag a tavat a partvonal mentén teljesen körbekerülő, számos bekötő, kiegészítő és csatlakozó úttal egységes hálózattá fejlesztett, aszfaltborítású közlekedési rendszert képez, illetve kerékpározásra is alkalmas települések közötti, és településeken átvezető közútból áll. A tó körül futó balatoni kerékpárút teljes hossza 204 kilométer. A kerékpárút mentén pihenő és szerviz pontok létesültek. Az egyre növekvő igényeknek megfelelően a Balaton térségi kerékpárút hálózat további fejlesztés alatt áll.
A Balaton térségében a vasúti és közúti, kerékpáros közlekedésen túl a vízi- és a légiközlekedés is jelentős szerepet játszik a térség közösségi közlekedésében, belső és külső elérhetőségi viszonyainak alakulásában.
A BAHART Zrt adatai alapján a balatoni kompforgalom az elmúlt évtizedben évről évre élénkült. A kompok utasforgalma a 2010-es évek közepén átlépte az évi egymillió főt. 2019-ben a hajózási társaság már több mint 1,3 millió személyjegyet, közel 400 ezer gépjármű és csaknem 86 ezer kerékpárjegyet értékesített. 2009 és 2019 között átlagosan évente több mint egymillió utast, közel 310 ezer gépjárművet és 61 ezer kerékpárt szállítottak a balatoni kompok. A 2020 tavaszán kezdődött, a következő két év során több hullámban kibontakozó koronavírus-járvány jelentős károkat okozott a Balaton térségi turizmusszektornak, ami kihatással volt a balatoni kompközlekedésre is. 2020 során a kompok szállított utasforgalma több mint 100 ezer fővel csökkent 2019-hez képest, de még ezzel együtt is a 2009-óta eltelt idő harmadik legmagasabb komputasforgalma valósult meg. A koronavírus-járvány második évében a kompok által szállított utasforgalom megközelíti az 1,4 millió főt, 2021 évben több mint 450 ezer motorral hajtott járművet, több mint 110 ezer kerékpárt szállítottak a balatoni kompok, ezzel rekordévet zárt a balatoni kompközlekedés.
A menetrendi személyhajó utasforgalom a Balatonon évtizedes időtávban jelentősen nem változott, a kisebb-nagyobb növekedési periódusokat hasonló mérséklődési tendencia szabdalja. A koronavírus-járvány hasonlóan a kompközlekedés esetében tapasztaltakkal, a menetrendi személyhajózás utasforgalmában is csökkenést okozott. A hajózási társaság 2020 során több mint 100 ezer fő utas veszteséget szenvedett a 2019 évi menetrendi forgalomhoz képest. A 2020-ban tapasztalt forgalomcsökkenés a járványügyi korlátozások újólagos feloldását követően és a további korlátozások előtt 2021 évben már nem folytatódott, sőt, 2020-hoz képest több mint 80 ezer fővel növekedett. A hajózási társaság tájékoztatása alapján 2021-ben 1890 db vitorlás hajóra volt érvényes bérleti szerződése a cégnek, az általa üzemeltetett 10 vitorláskikötőben. Ez az adat a parton tárolt hajókat is tartalmazza.
A Balaton térségének légiközlekedése meghatározó részben a Sármellék közigazgatási területén található Hévíz-Balaton Airport nemzetközi repülőtér érintésével bonyolódik. A légikikötő adatai szerint a légi utasforgalom, hasonlóan a vízi közlekedés utasforgalmához 2020-ban jelentős károkat szenvedett, a kereskedelmi célú járatok száma drasztikusan csökkent, de mérséklődött az üzleti célú, valamint a magán és sportrepülőgépes forgalom is. 2021 évben az előző évihez képest számottevő javulás látszik, de a kereskedelmi célú járatok gyakorisága továbbra is messze elmarad a koronavírus-járvány előtti utolsó év forgalmi gyakoriságától.
Ugyanakkor az utasok vonatkozásában még így is a repülőtéri utasforgalom harmadát tette ki a kereskedelmi szegmens, alig elmaradva a magán- vagy sportrepülőgépek utasforgalmától. A kereskedelmi gépek átlagosan 116 utassal a fedélzetükön fordultak meg Sármelléken. 2021 év során összességében a pandémia előtti utolsó év utasforgalmának harmadát érte el a repülőtér forgalma. 2019-ben még a teljes utasforgalom közel háromnegyede a kereskedelmi célú gépekkel érkező turistákból tevődött össze, tehát a forgalom súlyos mérséklődése elsősorban a jelentős utaslétszámmal közlekedő járatok elmaradására vezethető vissza. A balatoni légi utasforgalom közeljövőjének egyik sarkalatos kérdése, hogy az orosz-ukrán háború és ennek következményei nyomán bevezetett szankciók milyen mértékben zsugorítják tovább az orosz vendégekre nagyban építő repülőtér forgalmát.