Térségfejlesztési célok

„A Balaton Kiemelt Térség hosszútávú természeti és társadalmi fenntarthatósága nemzeti érdek, ezáltal a térséget érintő fejlesztési beavatkozások csak a legnagyobb körültekintéssel, a jövő nemzedékek iránt viselt lelkiismereti felelősséggel tervezhetők és hajthatók végre. Tekintettel arra, hogy a Balaton ökológiai rendszere és az ahhoz kapcsolódó társadalmi működés egy érzékeny és sérülékeny térbeli egységet alkot, a XXI. század globális kihívásaira adandó regionális és lokális válaszok partnerségi alapokon történő megfogalmazása és végrehajtása nem csupán versenyképességi, hanem történelmi kérdés is.

A balatoni területfejlesztés alapvető feladata feltárni és rendszerezni a balatoni tér belső és külső erőforrásait, a fenntarthatóság sarokköveit valamint az érdektagolt balatoni társadalom és gazdaság szükségleteit és céljait. A területi alapú fejlesztési szemlélet valós haszna abban ragadható meg, hogy képes a társadalmi tér és a természeti tér dimenzióit szintetizálni, ezzel a fejlesztéspolitika eszközrendszere számára befogadhatóvá és kezelhetővé tenni a kiemelt térség egyedi adottságait, lehetőségeit és kockázatait egyaránt. Jelen területfejlesztési program a térség mélyreható ismerete alapján törekszik arra, hogy azonosítsa a kihívásokat és az azokra adandó fejlesztéspolitikai válaszokat, melyeket a Balaton, mint természeti-táji egység és társadalmi-gazdasági tér hosszútávú megőrzése érdekében a gyakorlatban is alkalmazni szükséges.

A 2021-2027-es időszakra készülő Balaton programmal az a célunk, hogy lefektessük a társadalmi érdekszövetségen nyugvó térségfejlesztés, végső soron pedig egy konszenzusos társadalmi egyezségre épülő balatoni élet alapjait. Mindez a helyi társadalom hosszútávú boldogulását, az ember és környezete érzékeny egyensúlyának megteremtését és nemzeti kincsünk, a Balaton jövő nemzedékek számára történő megőrzését szolgálja.”

(A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja 2021 – 2027 c. dokumentum preambuluma)

A Balaton Kiemelt Térség fejlesztési irányainak meghatározása

Az elmúlt időszak legjelentősebb feladata a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balaton Kiemelt Térség életében a 2021-2027 tervezési időszakra való felkészülés volt. A Tanács területfejlesztési törvényben meghatározott alapfeladatai közé tartozik a térségre vonatkozó területfejlesztési dokumentumok elkészítése. Ennek elemei:

  • Helyzetértékelés
  • Területfejlesztési Koncepció 2014-2030 (a 2014-ben elfogadott terv felülvizsgálata),
  • Területfejlesztési Program (Stratégia, Operatív Program) 2021-2030
  • A tervek Stratégiai Környezeti Vizsgálati dokumentuma

A programok készítésekor a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény rendelkezései biztosították a területi tervezés és programozás jogszabályi alapjait.

A hosszútávú koncepcióban az alábbi fejlesztési elvek kerültek meghatározásra, melyek a térség jövőképét és fejlesztési céljait is alapjaiban befolyásolják:

  • Táji, természeti, kulturális örökség értékek megőrzése és az értékekhez kapcsolódóan a fenntartható fejlődés szempontjai mentén történő fejlesztések megvalósulása.
  • A helyi lakosok életminőségének és térségi kötődésének javítása.
  • A parttól távolabbi települések fejlődési feltételeinek javítása, a területi fejlettségbeli különbségek csökkentése.
  • A térség gazdaságában a folyamatos megújulás elősegítése.
  • A társadalomban megfigyelhető tendenciákra (környezet- és egészségtudatosság) épülő fejlesztések és programok megvalósítása.
  • A térség rendezési tervével összhangban lévő területhasználati elvek érvényesítése.

 

A Balaton Kiemelt Térség jövőképe

 

Balaton, a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója!

A Balaton térség jövőképe az alábbi 4 pillérre épül:

 

tersegi-fejl-1

Fő cél a Balaton térségének dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, a régió ökológiai rendszerének megőrzésével együtt, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiemelkedő minőségű élet és munkakörnyezet.

 

A jövőkép eléréséhez szükséges stratégiai célok

Innovatív Balaton! A Balatoni gazdaság jövedelemtermelő és minőségi, egész éves foglalkoztatási képességének javítása a helyi és kapcsolódó tudásbázisokkal való együttműködés eredményeként az új termékek, szolgáltatások fejlesztése révén


Aktív és élményt adó Balaton! A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztésének eredményeként


Balatoni egészség és megújulás! A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által.


Balatoni terméket az asztalra! Helyben, vidéki térségekben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és fogyasztásának az ösztönzése.


Megújuló balatoni közösségek! A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság mellett a térségben, vidéki területen élő közösségek folyamatos megújulása


Természetes Balaton! Egészséges környezet, tiszta Balaton! A táj és vízkészlet fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás megőrzése, a környezet szennyezés mérséklése és a környezet terhelésének a térség fenntartható fejlődését biztosító keretek közé szervezése, a települések építészeti színvonalának növelése


Elérhető Balaton! Környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében


Együttműködő Balaton!! Közös érdek vezérelte intézményi (üzemeltetési, szabályozási, finanszírozási) együttműködés a különböző intézményi szereplők között.

 

A területfejlesztési dokumentumok tartalmi követelményeit rögzítő 218/2009. Kormányrendelet előírja, hogy az Operatív Programban a már elfogadott stratégiai célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz intézkedéseket is szükséges rendelni. A prioritástengelyek és az azokban részletezett intézkedések jellemzően területi-ágazati logikára épülő fejlesztési tématerületek szerint foglalják magukba a térségben szükséges fejlesztési beavatkozásokat.

A 2021-2027 közötti időszakra felkészülő tervezési folyamat eredményeként a Balaton Kiemelt Térség Stratégiai Programja és Operatív Programja az alábbi prioritásokkal és hozzájuk rendelt intézkedés-struktúrával készült el.

 

Prioritástengely száma, rövid megnevezése Prioritástengely címe Intézkedések
1.    Víz és infrastruktúra Vízügyi, települési, parti és kommunális infrastruktúrafejlesztés 1.1 Vízgazdálkodás, vízügyi infrastruktúrafejlesztés
1.2 Közműhálózati fejlesztések
1.3 Településfejlesztés
2.    Természetvédelem, klímavédelem Klímavédelem, természet-, tájkép- és biodiverzitás-védelem 2.1 Természetvédelem
2.2 Klímavédelem
2.3 Erőforrásvédelem
2.4 Tájvédelem
3.    Népességmegtartó-képesség A balatoni népességmegtartó-képesség erősítése komplex térségi programok megvalósításával 3.1 Lakhatási, otthonteremtési programok
3.2 Oktatás, ösztöndíjak
3.3 Foglalkoztatási programok, életpályamodellek
3.4 Társadalmi felzárkóztatás
3.5 Közösség és közösségi terek fejlesztése, térségi identitás erősítése
4.    Gazdaságfejlesztés Versenyképes, innováció-hordozó ágazatok és foglalkoztatási formák megtelepedését és a körforgásos gazdaságra való áttérést elősegítő gazdaságfejlesztés 4.1 Helyi, térségi tudásbázisokhoz és adottságokhoz kapcsolódó, innováció orientált üzleti infrastruktúra-fejlesztés
4.2 Kézműves és kreatív ipar
4.3 Vállalkozásfejlesztés
5.    Közlekedésfejlesztés A környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében 5.1 Elérhető Balaton program további intézkedései, kiterjesztése a teljes üdülőkörzetre
5.2 Kombinált közlekedési módok, tarifaközösség, közlekedési szövetség
5.3 Lokális forgalomcsillapítási intézkedések, mikromobilitási megoldások
5.4 A háttértelepülések elérhetőségének javítása
6.    Turizmusfejlesztés Turizmusfejlesztés a táji-természeti-kulturális értékek megőrzésével összhangban 6.1 Attrakciófejlesztés
6.2 Szálláshelyek és szolgáltatásfejlesztés
6.3 Turisztikai menedzsment rendszer fejlesztése
7.    Mezőgazdaság, helyi termékek Helyi adottságokra épülő, magas minőségű, promóciós értékkel bíró, márkázható termékeket előállító mezőgazdaság, szőlő- és borágazat támogatása 7.1 Mezőgazdaság, helyi termékek
7.2 Szőlészet-borászat fejlesztése
7.3 Halgazdálkodás, halfogyasztás
8.    Egészségfejlesztés Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése a helyi lakosok elégedettsége és a szezonális hatások kezelése érdekében 8.1 Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése
8.2 Időskori ellátások és szolgáltatások fejlesztése
8.3 Rehabilitációs szakellátás és szolgáltatások fejlesztése
8.4 Szemléletformálás, egészséges életmód iránti elköteleződés
9.    Térségi kohézió erősítése Térségi partnerség és együttműködések, térségmenedzsment és regionális koordináció fejlesztése 9.1 A térségi integráció kiterjesztése
9.2 Szervezetfejlesztés
9.3 Térségi fejlesztési alap

 

A térség fejlesztése során az alábbi horizontális, valamennyi fejlesztési területre kiterjedő elvek kerülnek érvényesítésre

  • Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely során a tervezett beruházások, (pl. ingatlan-, vonalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a természeti értékek védelmére, a táji értékek és a tájkarakter védelmére, a vízbázisok védelmére, a levegőszennyezés, a zajszennyezés és fényszennyezés csökkentésére, a hulladékok keletkezésének mérséklésére. A fejlesztések során figyelemmel kell lenni a térségi, illetve települési rendezési tervekre, amelyek az egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti értékek, adottságok és erőforrások figyelembe vételével befolyásolják az egyes beruházások megvalósítását.
  • Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívül épületek, területek (pl. felhagyott, fejleszthető területté alakítható földrészletek, üres ingatlanok) „újrahasznosítása” a zöld mezős beruházások helyett.
  • Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása és az esélyegyenlőség érvényesítse a fejlesztési programokban, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése.
  • Az egyedi diagnózis alapú fejlesztési elvek érvényesítése a különböző szintű területi beavatkozásokban; különösen a vidékfejlesztési célú, hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat érintő beavatkozásoknál szükséges a helyi társadalmi szükségletekre, igényekre reagáló, egyedi fejlesztési programok végrehajtása és nyomon követése.
  • Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása, mely során biztosítani kell az információknak a hátrányos társadalmi csoportokhoz való eljutást.
  • Balaton térségen belüli partnerségi együttműködések ösztönzése az érintett szakmai szervezetek, intézmények között, illetve az állami, önkormányzati és civil szervezetek közti partnerségben, a helyi, térségi tudásbázis erősítése.
  • Mindennapi élet biztonságának javítása a Balaton régióban, amely magában foglalja a szárazföldi és vízi közlekedés biztonsági intézkedések révén a balesetek kockázatának mérséklését, illetve vagyon és személyi biztonságjavításhoz kapcsolódó intézkedéseket.
  • Eredményes kommunikáció – a Balaton fejlesztésének, a térség működésének marketing célokat is szolgáló, folyamatos, célzott, programszerű kommunikációja, transzparencia biztosítására és a térségi identitás erősítésére.