„A Balaton Kiemelt Térség hosszútávú természeti és társadalmi fenntarthatósága nemzeti érdek, ezáltal a térséget érintő fejlesztési beavatkozások csak a legnagyobb körültekintéssel, a jövő nemzedékek iránt viselt lelkiismereti felelősséggel tervezhetők és hajthatók végre. Tekintettel arra, hogy a Balaton ökológiai rendszere és az ahhoz kapcsolódó társadalmi működés egy érzékeny és sérülékeny térbeli egységet alkot, a XXI. század globális kihívásaira adandó regionális és lokális válaszok partnerségi alapokon történő megfogalmazása és végrehajtása nem csupán versenyképességi, hanem történelmi kérdés is.
A balatoni területfejlesztés alapvető feladata feltárni és rendszerezni a balatoni tér belső és külső erőforrásait, a fenntarthatóság sarokköveit valamint az érdektagolt balatoni társadalom és gazdaság szükségleteit és céljait. A területi alapú fejlesztési szemlélet valós haszna abban ragadható meg, hogy képes a társadalmi tér és a természeti tér dimenzióit szintetizálni, ezzel a fejlesztéspolitika eszközrendszere számára befogadhatóvá és kezelhetővé tenni a kiemelt térség egyedi adottságait, lehetőségeit és kockázatait egyaránt. Jelen területfejlesztési program a térség mélyreható ismerete alapján törekszik arra, hogy azonosítsa a kihívásokat és az azokra adandó fejlesztéspolitikai válaszokat, melyeket a Balaton, mint természeti-táji egység és társadalmi-gazdasági tér hosszútávú megőrzése érdekében a gyakorlatban is alkalmazni szükséges.
A 2021-2027-es időszakra készülő Balaton programmal az a célunk, hogy lefektessük a társadalmi érdekszövetségen nyugvó térségfejlesztés, végső soron pedig egy konszenzusos társadalmi egyezségre épülő balatoni élet alapjait. Mindez a helyi társadalom hosszútávú boldogulását, az ember és környezete érzékeny egyensúlyának megteremtését és nemzeti kincsünk, a Balaton jövő nemzedékek számára történő megőrzését szolgálja.”
(A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja 2021 – 2027 c. dokumentum preambuluma)
A Balaton Kiemelt Térség fejlesztési irányainak meghatározása
Az elmúlt időszak legjelentősebb feladata a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balaton Kiemelt Térség életében a 2021-2027 tervezési időszakra való felkészülés volt. A Tanács területfejlesztési törvényben meghatározott alapfeladatai közé tartozik a térségre vonatkozó területfejlesztési dokumentumok elkészítése. Ennek elemei:
- Helyzetértékelés
- Területfejlesztési Koncepció 2014-2030 (a 2014-ben elfogadott terv felülvizsgálata),
- Területfejlesztési Program (Stratégia, Operatív Program) 2021-2030
- A tervek Stratégiai Környezeti Vizsgálati dokumentuma
A programok készítésekor a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény rendelkezései biztosították a területi tervezés és programozás jogszabályi alapjait.
A hosszútávú koncepcióban az alábbi fejlesztési elvek kerültek meghatározásra, melyek a térség jövőképét és fejlesztési céljait is alapjaiban befolyásolják:
- Táji, természeti, kulturális örökség értékek megőrzése és az értékekhez kapcsolódóan a fenntartható fejlődés szempontjai mentén történő fejlesztések megvalósulása.
- A helyi lakosok életminőségének és térségi kötődésének javítása.
- A parttól távolabbi települések fejlődési feltételeinek javítása, a területi fejlettségbeli különbségek csökkentése.
- A térség gazdaságában a folyamatos megújulás elősegítése.
- A társadalomban megfigyelhető tendenciákra (környezet- és egészségtudatosság) épülő fejlesztések és programok megvalósítása.
- A térség rendezési tervével összhangban lévő területhasználati elvek érvényesítése.
A Balaton Kiemelt Térség jövőképe
Balaton, a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója!
A Balaton térség jövőképe az alábbi 4 pillérre épül:
Fő cél a Balaton térségének dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, a régió ökológiai rendszerének megőrzésével együtt, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiemelkedő minőségű élet és munkakörnyezet.
A jövőkép eléréséhez szükséges stratégiai célok
Innovatív Balaton! | A Balatoni gazdaság jövedelemtermelő és minőségi, egész éves foglalkoztatási képességének javítása a helyi és kapcsolódó tudásbázisokkal való együttműködés eredményeként az új termékek, szolgáltatások fejlesztése révén |
|
|
Aktív és élményt adó Balaton! | A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztésének eredményeként |
|
|
Balatoni egészség és megújulás! | A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által. |
|
|
Balatoni terméket az asztalra! | Helyben, vidéki térségekben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és fogyasztásának az ösztönzése. |
|
|
Megújuló balatoni közösségek! | A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság mellett a térségben, vidéki területen élő közösségek folyamatos megújulása |
|
|
Természetes Balaton! Egészséges környezet, tiszta Balaton! | A táj és vízkészlet fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás megőrzése, a környezet szennyezés mérséklése és a környezet terhelésének a térség fenntartható fejlődését biztosító keretek közé szervezése, a települések építészeti színvonalának növelése |
|
|
Elérhető Balaton! | Környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében |
|
|
Együttműködő Balaton!! | Közös érdek vezérelte intézményi (üzemeltetési, szabályozási, finanszírozási) együttműködés a különböző intézményi szereplők között. |
A területfejlesztési dokumentumok tartalmi követelményeit rögzítő 218/2009. Kormányrendelet előírja, hogy az Operatív Programban a már elfogadott stratégiai célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz intézkedéseket is szükséges rendelni. A prioritástengelyek és az azokban részletezett intézkedések jellemzően területi-ágazati logikára épülő fejlesztési tématerületek szerint foglalják magukba a térségben szükséges fejlesztési beavatkozásokat.
A 2021-2027 közötti időszakra felkészülő tervezési folyamat eredményeként a Balaton Kiemelt Térség Stratégiai Programja és Operatív Programja az alábbi prioritásokkal és hozzájuk rendelt intézkedés-struktúrával készült el.
Prioritástengely száma, rövid megnevezése | Prioritástengely címe | Intézkedések |
1. Víz és infrastruktúra | Vízügyi, települési, parti és kommunális infrastruktúrafejlesztés | 1.1 Vízgazdálkodás, vízügyi infrastruktúrafejlesztés 1.2 Közműhálózati fejlesztések 1.3 Településfejlesztés |
2. Természetvédelem, klímavédelem | Klímavédelem, természet-, tájkép- és biodiverzitás-védelem | 2.1 Természetvédelem 2.2 Klímavédelem 2.3 Erőforrásvédelem 2.4 Tájvédelem |
3. Népességmegtartó-képesség | A balatoni népességmegtartó-képesség erősítése komplex térségi programok megvalósításával | 3.1 Lakhatási, otthonteremtési programok 3.2 Oktatás, ösztöndíjak 3.3 Foglalkoztatási programok, életpályamodellek 3.4 Társadalmi felzárkóztatás 3.5 Közösség és közösségi terek fejlesztése, térségi identitás erősítése |
4. Gazdaságfejlesztés | Versenyképes, innováció-hordozó ágazatok és foglalkoztatási formák megtelepedését és a körforgásos gazdaságra való áttérést elősegítő gazdaságfejlesztés | 4.1 Helyi, térségi tudásbázisokhoz és adottságokhoz kapcsolódó, innováció orientált üzleti infrastruktúra-fejlesztés 4.2 Kézműves és kreatív ipar 4.3 Vállalkozásfejlesztés |
5. Közlekedésfejlesztés | A környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében | 5.1 Elérhető Balaton program további intézkedései, kiterjesztése a teljes üdülőkörzetre 5.2 Kombinált közlekedési módok, tarifaközösség, közlekedési szövetség 5.3 Lokális forgalomcsillapítási intézkedések, mikromobilitási megoldások 5.4 A háttértelepülések elérhetőségének javítása |
6. Turizmusfejlesztés | Turizmusfejlesztés a táji-természeti-kulturális értékek megőrzésével összhangban | 6.1 Attrakciófejlesztés 6.2 Szálláshelyek és szolgáltatásfejlesztés 6.3 Turisztikai menedzsment rendszer fejlesztése |
7. Mezőgazdaság, helyi termékek | Helyi adottságokra épülő, magas minőségű, promóciós értékkel bíró, márkázható termékeket előállító mezőgazdaság, szőlő- és borágazat támogatása | 7.1 Mezőgazdaság, helyi termékek 7.2 Szőlészet-borászat fejlesztése 7.3 Halgazdálkodás, halfogyasztás |
8. Egészségfejlesztés | Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése a helyi lakosok elégedettsége és a szezonális hatások kezelése érdekében | 8.1 Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 8.2 Időskori ellátások és szolgáltatások fejlesztése 8.3 Rehabilitációs szakellátás és szolgáltatások fejlesztése 8.4 Szemléletformálás, egészséges életmód iránti elköteleződés |
9. Térségi kohézió erősítése | Térségi partnerség és együttműködések, térségmenedzsment és regionális koordináció fejlesztése | 9.1 A térségi integráció kiterjesztése 9.2 Szervezetfejlesztés 9.3 Térségi fejlesztési alap |
A térség fejlesztése során az alábbi horizontális, valamennyi fejlesztési területre kiterjedő elvek kerülnek érvényesítésre
- Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely során a tervezett beruházások, (pl. ingatlan-, vonalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a természeti értékek védelmére, a táji értékek és a tájkarakter védelmére, a vízbázisok védelmére, a levegőszennyezés, a zajszennyezés és fényszennyezés csökkentésére, a hulladékok keletkezésének mérséklésére. A fejlesztések során figyelemmel kell lenni a térségi, illetve települési rendezési tervekre, amelyek az egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti értékek, adottságok és erőforrások figyelembe vételével befolyásolják az egyes beruházások megvalósítását.
- Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívül épületek, területek (pl. felhagyott, fejleszthető területté alakítható földrészletek, üres ingatlanok) „újrahasznosítása” a zöld mezős beruházások helyett.
- Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása és az esélyegyenlőség érvényesítse a fejlesztési programokban, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése.
- Az egyedi diagnózis alapú fejlesztési elvek érvényesítése a különböző szintű területi beavatkozásokban; különösen a vidékfejlesztési célú, hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat érintő beavatkozásoknál szükséges a helyi társadalmi szükségletekre, igényekre reagáló, egyedi fejlesztési programok végrehajtása és nyomon követése.
- Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása, mely során biztosítani kell az információknak a hátrányos társadalmi csoportokhoz való eljutást.
- Balaton térségen belüli partnerségi együttműködések ösztönzése az érintett szakmai szervezetek, intézmények között, illetve az állami, önkormányzati és civil szervezetek közti partnerségben, a helyi, térségi tudásbázis erősítése.
- Mindennapi élet biztonságának javítása a Balaton régióban, amely magában foglalja a szárazföldi és vízi közlekedés biztonsági intézkedések révén a balesetek kockázatának mérséklését, illetve vagyon és személyi biztonságjavításhoz kapcsolódó intézkedéseket.
- Eredményes kommunikáció – a Balaton fejlesztésének, a térség működésének marketing célokat is szolgáló, folyamatos, célzott, programszerű kommunikációja, transzparencia biztosítására és a térségi identitás erősítésére.