Turizmus

A Balaton és térsége Magyarország kiemelkedő idegenforgalmi desztinációja.

A vendégforgalom döntő hányada a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás területén generálódik, de az regisztrált üzleti szállásadás vendégforgalma is egyre jelentősebb nagyságrendet alkot. A 2020-as évek elejére az elmúlt évtized hatásai nyomán a regisztrált üzleti szektor forgalma a korábbi 20 % körüli részesedésről 25 %-ra növekedett, amivel párhuzamban a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma ugyanennyivel, 80 % körüli értékről 75 %-ra mérséklődött.

Az üdülőkörzetbe érkező külföldi és belföldi vendégkör egymáshoz viszonyított aránya az elmúlt évtizedek során többször módosult. Az utóbbi egy évtized ideje alatt bővülő belföldi és csökkenő külföldi vendégrészesedést jelentkezik. Hasonló tendenciamozgás tapasztalható a vendégéjszakák számának változásaiban is, ahol mind az üzleti, mind a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszaka száma jelentősen növekedett. Azonban az elmúlt évtizedben növekvő vendégforgalom rövidülő tartózkodási időhöz vezetett, aminek lényeges komponense a térségben hosszabb ideig tartózkodó külföldi vendégkör forgalmának csökkenése, mivel a belföldi vendégek rövidebb időre érkeznek, de sokkal gyakrabban, mint a külföldiek, ezzel együtt a 2010-es évtized során a Balaton turisztikai pozícióit nemcsak megtartotta, hanem versenyképességét számottevően növelte.

Az évtizedes tendenciában egyre kedvezőbb a turisztikai folyamatokat megszakította a 2020-2022 között több megbetegedési hullámban kibontakozó koronavírus-járvány, amely a turizmusszektor többszöri teljes, illetve részleges leállásához vezetett.

Az első teljes szektorális leállás 2020. március és májusa között következett be, amit a járvány első hullámának végén, 2020 nyarán, szerencsés módon a szokásos idegenforgalmi főszezon ideje alatt teljes nyitás követett. A számos országban érvényben maradt utazási korlátozások így is a külföldi turisták tömegeinek elmaradását eredményezték, ezzel párhuzamban a belföldi nyaralni vágyók tömegeit viszont a Balatonhoz vezették. A Balaton térségében 2020 nyarán megélénkülő vendégforgalom a szálláshelyek és kapacitások nagyfokú telítettségéhez, és rendkívül drasztikus kereskedelmi áremelkedésekhez vezettek.  Egy szoba egy működési napjára jutó szállásdíj 2020. augusztusra a járványt közvetlenül megelőző szint több mint négyszeresére 21 ezer Ft fölé emelkedett, ami kétszerese a 2019 egész évi átlagszintnek. Egy szoba átlagára 2020 nyarán 20 és 30 ezer Ft között alakult, de még az őszi hónapokban, a járvány második hullámát megelőzően is 17-18 ezer Ft közötti szinten alakult.

A koronavírus-járvány 2021 évi megbetegedési hullámmaximumai, hasonlóan a 2020 évben bekövetkezett maximumokhoz, elkerülték az idegenforgalmi főszezont, de árfelható hatásuk közvetett módon változatlanul negatív szektorális következményekkel járt. A kereskedelmi szálláshely szolgáltatásban egy szoba egy működési napjára jutó szállásdíj 2021 augusztusában meghaladta a 23 ezer Ft-ot, ugyanakkor egy szoba átlagára közel 33 ezer Ft-ra növekedett. Az egy vendégre jutó bruttó szállásdíj megközelítette a 38 ezer Ft-ot, ez utóbbi 2019 augusztusában 27 ezer Ft, 2020 augusztusában 33 ezer Ft körül pozícionálódott.

A 2022 során kialakult gazdasági környezet kényszerítő hatásai miatt (infláció, orosz-ukrán háború, élelmiszer áremelkedés, üzemanyag és energiahordozó árak alakulása, utazási költségek növekedése) a következő években további turisztikai áremelkedés valószínűsíthető, ennek idegenforgalomra gyakorolt várható következményei elemzés alatt állnak.

A kibontakozó összhatások alapján a balatoni turizmusszektor 2020-2021 évi veszteségei jelentősek és 2022-ben további árdrágulás zajlik, az idegenforgalmi főszezon idejére jelentősen rendre megélénkülő vendégforgalom pedig 2020-2021 években is jelentősen elmaradt a 2019 év azonos időszakának forgalmától.

A koronavírus-járványt megelőző évtizedes átlag alapján a külföldi és belföldi vendégek aránymegoszlása a Balaton körül egy a négyhez (25 % külföldi és 75 % belföldi), ugyanez az arány 2020 évben egy a kilenchez módosult (11,5 % külföldi, 88,5 % belföldi). Időszakos összefüggésben a külföldi vendégek idegenforgalmi arányának hosszú távú relatív csökkenésével, az üdülőkörzetben mérhető, külföldi és belföldi turisták tartózkodási idejét is magába foglaló átlagos tartózkodási idő a 2010-es évtized ideje alatt néhány átmeneti megtorpanástól eltekintve fokozatosan, évről évre csökkent.

A koronavírus-járvány azonban ezeket a folyamatokat is módosította, a kevesebb vendég a külföldiek esetében nagyon hektikussá változtatta a tartózkodási időt. Amikor lehetett jönni, akik ide is érkeztek, jellemzően hosszabb időt tartózkodtak a Balaton körül, mint akár egy évvel korábban, amikor pedig szűkösek voltak a lehetőségek, az átlagos tartózkodás mértéke egészen radikálisan lecsökkent.

A belföldi vendégek tartózkodási ideje sokkal kiegyensúlyozottabb, országosan és a Balaton térségében is követi azokat az íveket, amelyeket a vendégforgalmi korlátozások alakítottak, de nem szökkent nagyot akkor sem, amikor a korlátozások feloldásra kerültek.

A  turizmus-intenzitás trendjei kapcsán közismert tény, ahogy a magyarországi turizmust általában, úgy a Balaton üdülőtérségének vendégforgalmi jellemzőit is a szezonalitás jellemzi.

A Balaton térségében a szezonalitás jelentősége az országosnál is markánsabb. A koronavírus-járványt közvetlenül megelőző 2019 évben a kereskedelmi vendégéjszakák közel fele július és augusztus hónapokban regisztrálódott, ugyanakkor országosan ez az arány 30 % alatt volt.

A turisztikai főszezonon túli forgalmi gyakoriság jelenségeit a 2010-es évtizedben követve azt látjuk, hogy a Balaton körül megjelent vendégek és a vendégéjszakák aránya kis mértékben, de rendre magasabb a turisztikai főszezonon kívül, mint azon belül. A 2010-es években összesen a vendéggyakoriság 58,5 %-a, a vendégéjszakák közel 53 %-a generálódott július és augusztus hónapokon kívül.

A fenti tapasztalati jelenségek összegzése alapján a belföldi vendégek fokozatosan növekvő aránytöbblete miatt a Balaton ma már kevésbé tekinthető olyan klasszikus nyári nyaralóhelynek, mint évtizedekkel ezelőtt, inkább rendszeres hétvégi, akár hétköznaponkénti utazási célnak. Ez azzal együtt is rendkívül lényeges következtetés, hogy 2020 évben nyilvánvaló módon a koronavírus-járvány következtében elrendelt turisztikai korlátozások miatt ellentétes aránymegoszlást látunk, ebben az évben a vendégéjszakák mintegy 60 %-a generálódott júliusban és augusztusban, és a Balaton körüli kereskedelmi szálláshelyeken megjelenő vendégek gyakorisága is ebben a két nyári hónapban alkotott abszolút többséget. A 2020-ban megfigyelt jelenség 2021-ben is közel azonos aránymegoszlást implikálva megismétlődött.

A Balaton térségi idegenforgalom elmúlt évtizedbeli jelenségeit egyben értékelve elmondható, hogy az üdülőkörzetben kibontakozó kedvező folyamatokat 2020-2021-ben a koronavírus–járvány megszakította. A turizmus kényszerű leállásai, illetve a 2020 és 2021 nyarán generált újraindulásai által keltett, többek között jelentős áremelkedésben is megragadható gazdasági extrémitások hatásainak semlegesítése még akkor is éveken át tartó munka eredménye lehet, ha a koronavírus-járvány a közelebbi és a távolabbi jövőben már nem indukál újabb, a turizmusszektor működését meghatározó módon érintő anomáliát. Meghatározóan befolyásoló hatásként átveheti a szerepét az infláció, az orosz-ukrán háború, az élelmiszer áremelkedés, az üzemanyag és energiahordozók drágulása, illetve az utazási költségek növekedése.