A tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai növekedési és testösszetétel-vizsgálatokkal igazolták, hogy a szénhidrát helyett a zsírraktározásra való átállás képessége lehet az oka az inváziós kvagga kagyló sikeres elterjedésének a Balaton táplálékszegény keleti (Siófoki-) medencéjében.
A kutatás eredményei eredetileg a Freshwater Biology szakfolyóiratban közzétett tanulmányban jelentek meg, melyet a hvg.hu szemlézett.
A kutatók többek között rámutattak arra, hogy a közeli rokonságban és versengésben álló balatoni inváziós kagylófajok (dreissenák) és a vándor- és a kvagga kagyló között az a fő különbség, hogy a kvagga kagyló jobban tud alkalmazkodni a táplálékszegény környezethez. A kvaggák egyébként 2008 óta vannak jelen a Balatonban.
A kvagga kagyló képessége abban rejlik, hogy a széndhidráttartalékait képes zsírra cserélni. Ez különösen jól jön a téli időszakban is, mivel ilyenkor a túlélés szempontjából elengedhetetlen, hogy az állatok feltöltött energiaraktárakkal kezdjék meg a hideg hónapokat.
A közlemény kiemeli azt is, hogy az anyagcsere folyamatok átállításának képessége hasonló az oxigénpalack nélküli magashegyi mászásokhoz a legutóbbi időkben ajánlott étrendi felkészüléshez. Szakértők a szénhidrátdús táplálkozás helyett a zsírdús, úgynevezett ketogén diétát javasolják. Ez lehetővé teszi, hogy a táplálékfelvételre alkalmatlan magasságban – 8000 méter felett –, ahol nagyon lecsökken az oxigénfogyasztás és erősen megemelkedik a pulzus, a szervezet az ilyen környezetben gyorsan kimerülő szénhidrátkészletek helyett a felhalmozott zsírból jusson elegendő energiához.