25 év alatt csaknem 20 ezer ember életét mentette meg a balatoni vízirendészet, ami Horváth László kapitányságvezető szerint a korszerű viharjelzőnek is köszönhető. A viharjelzés egyébként ma már 85 éves, és igen összetett meteorológiai infrastruktúrára van szükség a működtetéséhez.
Csaknem 20 ezer ember életét mentette meg az elmúlt 25 évben a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság. Az eredmény azonban nemcsak a rendvédelmi szerv munkájának, hanem a korszerű viharjelző rendszernek is köszönhető – mondta az InfoRádióban Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője. Hozzátette: Európában is szinte egyedülálló módon jelenleg 32 stabil viharjelző és három, már a tómederben található jelző mutatja előre a vihar közeledtét. Kifejtette: nem szabad megfeledkezni arról, hogy a rendszert az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai kezelik, emberek töltik fel tartalommal, és a professzionális háttér nélkül az egész rendszer nem lenne hatékony.
A vízirendészet abban érdekelt, hogy ne történjen egyetlen baleset se a tavon, de természetesen látják, hogy az emberi felelőtlenség folyamatosan szedi áldozatait, de ez, mint Horváth László mondja, sosem szabad, hogy a felelős szervek hibájából történjen.
Arról, hogy hogyan lehet elkerülni a balatoni viharok okozta szélsőséges történéseket, azt mondta, figyelemmel kell kísérni a viharjelzők jelzéseit és be kell tartani a szabályokat. Ha valaki a parti sávot betartja és elsőfokú viharjelzésben nem távolodik el jobban, mint 500 méter, másodfokú viharjelzésnél pedig nem fürdik, akkor már nagyon sokat tett a biztonságáért – egyértelműsítette Horváth László, aki szerint például a villámokat sem veszik sokan figyelembe, pedig az kifejezetten olyan veszély, ami váratlan helyről is érkezhet.
A viharjelzés a Balatonnál egyébként már 85 éves, a mögötte álló technikát pedig szuperszámítógépek biztosítják, bevonva műholdak és radarok segítségét. Mint az InfoRádiónak az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője, Horváth Ákos elmondta, bár nagyon odafigyeltek a rendszer létrehozatalakor, mégis 1961. július 13-án egy olyan szörnyű vihar tört ki a tónál, ami számos ember életét követelte; onnantól kezdve kidolgozták a jelzés alapos meteorológiai hátterét is. Ma pedig van egy technikai rész, amit a katasztrófavédelem üzemeltet, ezek pedig a jól ismert villogó lámpák, amik az első- és a másodfokú viharjelzést mutatják. Ehhez tartozik, hogy ahogy fejlődik a világ, egyre több rendszerük van – tette hozzá. Most már az obszervatórium tornyában ülő kolléga mögött komoly meteorológiai infrastruktúra áll, számítógépek radarokkal, műhold képekkel, de még így van a légkörnek egy bizonyos százaléka, ami annyira kaotikusan viselkedik, hogy nem tudnak mit csinálni, ki kell adni a jelzést. Ezt pedig figyelni kell, így megelőzhető a baj” – fejtette ki Horváth Ákos.