A napokban az önkormányzat kezdeményezésére a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, és a Vízügyi Igazgatóság szakemberei egyeztettek arról, mit lehetne tenni a tó víz-szintjének drasztikus csökkenése ellen. Az elmúlt három évben folyamatosan csökkent a Belső-tóban a víz mennyisége, 120 centimétert esett összességében a vízszint. A réteg vizek táplálta, alapvetően is sekély tó erősen kitett a természetnek, korábban is előfordultak apályos időszakok, de idén nyáron már egyértelműen a kiszáradás jeleit mutatja a tó.
A sekély, kisméretű, nagyjából 30 hektár kiterjedésű Belső-tó egy vulkáni kráterből származik, kizárólag a környező vízgyűjtő területről érkező csapadékvíz táplálja, más utánpótlás nem érkezik a tóba. Átlagos mélysége nagyjából egy méter, így erősen ki van szolgáltatva az éghajlati változásoknak és nagyon érzékenyen reagál az aszályos időszakokra. Minden bizonnyal földtörténeti létezése óta többször kiapadt majd újra életre kelt – írja a Tihanyi Visszhang.
Alapvetően az eső, pontosabban a csapadék mennyisége révén keletkező talajvíz és a párolgás szabályozza a víszszintjét, így aztán a Belső-tó kiszáradásának lehetősége nem új keletű és nem is váratlan, sőt, a tó természetes jellege miatt bizonyos mértékig ez várható volt.
Az elmúlt évtizedekben többször felmerült, hogy vízpótlásra lenne szükség, igaz, az minden esetben elhangzott, hogy ez nem lenne kis vállalkozás. Szó volt arról, hogy a Balatonból szivattyúznának vizet a Belső-tóba, hogy mérsékeljék az aszály és a csapadékszegény időszakok hatását, műszaki tervek is készültek rá, de szó volt arról is, hogy a falu megtisztított szennyvizét vagy a település csatornavizét vezessék a tóba, ám ezek a tervek inkább csak ötletek maradtak.
Az elmúlt három évben az extrém meleg és csapadékszegény időjárás miatt többször is előbukkant a tóban egy kisebb sziget, a nyáron viszont annyira visszahúzódott a víz, hogy korábbi ásott kutak is megjelentek a mederben és a tó valóban aggodalomra okot adó képet mutat.
Drámaian fogy a tó vize, mintegy 300 ezer köbméter hiányzik belőle, de a szakemberek egyetértettek abban, hogy jelenleg nincs ésszerű emberi beavatkozási lehetőség a víz pótlására. A tó megtöltése vízzel gazdaságilag és fizikailag is kivitelezhetetlen, komoly műszaki, költség- és környezeti akadályai vannak, ugyanis a tavat szabályozó vízbázisból rengeteg víz hiányzik. A Belső-tó a Külső-tóval egy közös vízrendszert alkot, földalatti vízrétegeken keresztül összeköttetésben állnak egymással, amikor a Belső-tó vízpótlásáról gondolkodunk, valójában a két tó teljes vízrendszerének az utánpótlását kell biztosítani. A vízveszteség az egész rendszerre kihat, jóval nagyobb a gond, mint ami ebből számunkra most látható. Bízzunk a természetben, hogy idővel a jelenlegi helyzet jobbra fordul. Jelenlegi tudásunk szerint egyedül egy csapadékosabb időszak hozhat érdemi változást a tó vízszintjében
– fogalmazott Kötél Balázs polgármester, aki hozzá tette: sajnálja, hogy az egyre inkább érzékelhető klímaváltozás egyik áldozata éppen a Belső-tó.
Az egyeztetésen elhangzott: minél előbb egy újabb kutatást kell végezni, amely feltérképezi a félsziget vízháztartását. Az önkormányzat felveszi a kapcsolatot az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, hogy a tíz évvel ezelőtt indított, a félsziget vízrendszerét vizsgáló kutatásukat megismételjék. A kutatást az önkormányzat részben finanszírozná, de kéri a szakintézmények támogatását is.