Az óceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta – számolt be egy friss elemzésről a The Guardian online kiadása, az MTI közlése szerint. Az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok többlethőjét. Az 1958-ban indult rendszeres mérések az óceáni vízhőmérséklet folyamatos emelkedését mutatják, mely 1990 urán felgyorsult. Az óceánok felszíni vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja a világ időjárását.
Így hat az enyhe tél az állatokra (24.hu)
Magyarország mérsékelt klímáján az állatok életét alapjaiban határozza meg az évszakok ciklikussága. A gerincesekről – főleg az emlősökről és a madarakról – nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy a tavasz az utódok születésének időszaka. Azért van így, hogy a nyári bőséget maximálisan kihasználhassák növekedésük során. A nyár végén, az ősszel pedig már a kalóriagyűjtés, a túlélés kerül fókuszba: ki-ki a maga módján, de minden állat a télre készül.
Az idei volt az ötödik legmelegebb november Európában (MTI)
Az idei volt az ötödik legmelegebb november a kontinensen, miután 2022 nyara, valamint októbere is a legmelegebb volt Európa történetében, a felszíni levegőhőmérséklet csaknem 0,2 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát – közölte az Európai Unió (EU) műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus szerdán. Bővebben…
ENSZ klímacsúcs: komoly feladatot kaphat a vidék (hellovidek.hu)
Hidrológus: nem az alacsony vízállás a Balaton gondja (qubit.hu)
A geológusok szerint 15-20 ezer évvel ezelőtt kialakult Balatonban sosem volt állandó mennyiségű víz. A Szöllősi-Nagy András hidrológus által bemutatott tudományos eredmények szerint az antropocén klímaváltozás hatásai a Balatont sem kímélik. Nem az alacsony vízállás az igazi probléma – derül ki a qubit.hu podcastjából.
Áder János: a klímaváltozást már nem lehet megállítani, de lassítani igen (MTI)
A klímaváltozást már megállítani nem, de lassítani még lehet, és alkalmazkodni kell a változásokhoz. Az országnak sok vize van ugyan, de 90 százaléka határon túlról érkezik. Mennyiségét, minőségét tekintve kiszolgáltatottak vagyunk. A kevés víz problémája idén különösen drámaian jelentkezett. Magyarország egyes területein 2 hónapig nem esett eső, a talaj felső 1 méteréből minden nedvesség eltűnt, 120 patak, folyócska, tó teljesen kiszáradt, félmillió hektáron tönkre ment a kukorica, napraforgó, a kár mintegy 1000 milliárd forint.
Genetikai kutatások a Georgikonon (tvkeszthely.hu)
1,036 milliárd forint támogatást nyert egy projektműhelyre a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa. Ennek fő célja, hogy az itt megvalósuló fejlesztések és kutatási programok a globális klímaváltozás mezőgazdasági és ökológiai kihívásaira adjanak lényegtükröző választ. A projekt idén zárul, az eredményekről konferencián számoltak be – írja a tvkeszthely.hu.
A Zalai borvidék lehet a győztese a klímaváltozásnak (tvkeszthely.hu)
A győztese lehet a klímaváltozásnak a Zalai borvidék. A egyre szárazabb éghajlat kedvező hatásokat mutat az itteni ültetvényekben. A termelők e mellett egyre jobb szaktudással rendelkeznek és a fajtahasználat is sokrétű. A vörösbort adó, kései szüretelésű szőlők is évről-évre jobb minőséget mutatnak – írja a tvkeszthely.hu.
Kiszáradás fenyegeti az országot a következő évtizedekben
Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást – közölték az ELTE kutói. Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve – írták.
A Magyarországot is sújtó pokoli szárazság öt oka és megoldása (Infostart/InfoRádió)
A téli időszakban sok eső esik, gyakoriak az árvizek és a belvizek, csak éppen harminc éve nem vagyunk képesek megőrizni az átfolyó vizet. Erre hívja fel a figyelmet legújabb tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. A Föld északi féltekéjének nagy részén, de különösen Európában az idei nyár az átlagnál jóval melegebb és aszályosabb. A kontinens több mint kétharmadán a sokéves átlaghoz képest jóval kevesebb csapadék esett az elmúlt három hónapban, emellett extrém hőhullámok is sújtják Európát. A szárazság okairól és követkeményeiről, valamint a megoldási lehetőségekről Kovács Erik, a Klímpolitikai Intézet szenior kutatója beszélt az InfoRádióban elmondva azt, amit a met.hu-n korábban két meteorológus – köztük a siófoki obszervatórium vezetője – is kifejtett egy tanulmányban.