Több száz férőhellyel nő a balatoni kikötők kapacitása a frissen átadott és folyamatban lévő fejlesztések révén, így a kínálat jó időre utoléri a keresletet, ami az elmúlt hat-nyolc évben jócskán megugrott a kisebb tavaknál is. Már legalább 30-35 ezren vitorláznak hazánkban aktívan, csak a Balatonra évente 100-150 nagyobb hajó érkezik emiatt, a hajózás komoly turisztikai vonzerő. Stratégiai cél, hogy a tó körbehajózhatóvá váljon.
Új kikötői kapacitásokkal indult a vitorlásszezon a Balatonnál, ahol az elmúlt hat-nyolc évben meglódult keresletet követik le a fejlesztésekkel. Az energiaválság a kikötői árakat is átírta, hajóhelyenként 400 ezer és 3,5 millió forint éves díjjal kell számolni – mondta a Világgazdaság Óperencia című turisztikai podcastsorozatának vendége, Holczhauser András, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára.
Saját hajót fenntartani évente 30 vitorlázott napig nem éri meg a szakember szerint, aki rámutatott, hogy a vételár és a fenntartási költség egyre magasabb.
Évente 100-150 hajó érkezik a Balatonra, ahol a járműpark átlagéletkoráról nincs pontos adat, de az nem is lenne mérvadó, hiszen nem a kor, hanem az állapot számít igazán.
A borsos fenntartási költségek egy részét vagy egészét a tulajdonosok kigazdálkodhatják a hajó bérbeadásával, amit érdemes erre szakosodott chartermenedzsment cégekre bízni, amelyek rendesen karbantartják, viszont jellemzően inkább az új járműveket preferálják.
A vitorlázás egyre népszerűbb verseny- és szabadidősport, a Balatonon és a kisebb tavainkon 4,3 ezer versenyengedélyes sportolót tartanak számon a Magyar Vitorlás Szövetség 150 tagszervezetében.
Egyre népszerűbb a vitorlázás, ma már 30-35 ezren hódolnak aktívan e szenvedélyüknek, ami kifejezetten jó szám egy olyan országban, ahol nincs is tenger – szögezte le Holczhauser András.
Az intenzív növekedés azonban nem tartható fenn a végtelenségig, idén már megtorpanásra számít a piacon a szakmai szövetség főtitkára, mondván, a stagnálás egyik oka egyértelműen gazdasági.