Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink. A kifogott fekete törpeharcsákat ezért sem szabad visszadobni a Balatonba, sőt, a fiatal egyedek kifogását is támogatják. A szakemberek hosszabb távon abban bíznak, a törpeharcsák ivadékfelhőinek eltávolítása sikeres lesz – áll a kutatóintézet közleményében.
Két és fél tonna napkrém kerül nyáron a Balatonba (sonline.hu)
Milyen hatással vannak a napvédő vegyületek a vízi élővilágra? A tudósok az elmúlt évtizedekben alig foglalkoztak a kérdéssel, most a fiatal magyar kutató, Németh Zoltán készül publikálni legújabb kutatási eredményeit. A naponta hallott figyelmeztetés az UV sugárzás veszélyeiről arra készteti az embereket, hogy védekezzenek az erős nap ellen. Ezt a többség, aki kihasználja a nyaralás óráit, úgy értelmezi, hogy a legegyszerűbb, ha magas faktorú fényvédő krémekkel keni be a bőrét. Arról azonban már nem esik szó, hogy miközben magát védi, ezzel ártalmára lehet az élővíznek, illetve az ökoszisztémának is – írja a sonline.hu.
A Balatonnál és az Alföldön nagy területen indulhatnak szénhidrogén kutatások és kitermelés (portfolio.hu)
A belföldi kőolaj- és földgáz kitermelés fokozása, az importkitettségek mérséklése érdekében öt év után ismét meghirdetett kutatási és kitermelési koncessziókat az Energiaügyi Minisztérium. Jövő tavasztól nyolc térségben, a Balaton közelében és az Alföld több térségében összesen 7700 négyzetkilométeren indulhatnak meg a kutatások, a feltárás, majd a kitermelés, amely az ország teljes területének 8%-át jelenti; és a 20 évre szóló koncessziók akár tíz évvel meg is hosszabbíthatók – írja a portfolio.hu.
Kutatók: a 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben
Magyar kutatók számításai is igazolják, hogy a 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben. Magyar kutatók is részt vettek annak az egyedülálló, összeurópai tanulmánynak az elkészítésében, ami kimutatta, hogy Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha hagynánk azokat visszavadulni. Ezzel – elméletben – az európai személyautók CO2-kibocsátásának jelentős részét semmissé lehetne tenni – írja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a honlapján.
2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton – nemcsak a klímától, hanem a beépített parttól is (kutatók)
Műholdas felvételek és helyi mérések szerint évtizedenként 0,7 °C-kal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete az elmúlt 20 évben. Keszthelynél csaknem 2°C-al emelkedett a víz átlaghőmérséklete. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) felmérése azt is kimutatta, hogy a tó nyugati része főleg tavasszal és nyáron, keleti része inkább ősszel és télen melegszik. A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot.
Kutatás: a balatoni térség népességének, vendégkörének, építkezéseinek alakulása
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) állandó népessége mintegy tíz éves csökkenési periódust követően az elmúlt fél évtizedben stabil növekedési pályára állt, ugyanakkor gyorsuló ütemben öregszik – a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoportjának 2024 tavaszán közreadott jelentése szerint. Kedvező jelenség, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken fokozatosan bővül főszezonon kívüli forgalom aránya, de figyelemre méltó, hogy a legtöbb lakásépítést magukénak tudó tóparti városok népessége jelentősen csökken.
Balatoni kutatók megtalálták az okát, miért van több sikló a városias tóparti településeken
Több siklóval találkoztatok mostanában a Balatonnál? A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói megtalálták ennek az okát. A mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockássikló-populációk méretére, és meglepő eredményt kaptak – olvasható a Hun-Ren (Magyar Kutatái Hálózat) honlapján a friss hír.
Kockássikló (Forrás: hun-ren.hu)
Halálos klímapusztítás, avagy hogyan beszéljünk az éghajlatváltozásról? (zaol.hu)
Nem sokat ér, hogy a globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakatasztrófa szavakat használjuk, mikor a környezetünket érő fenyegetésekről beszélünk. Forgács Bálint, az ELTE PPK kutatója szerint e kifejezések nem elég hatékonyak, ezért az orvosi nyelvhasználatot javasolja annak érdekében, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát – írja a zaol.hu.
Szakértő: nem a Balaton magas hőmérséklete jelenti most a legnagyobb veszélyt (infostart.hu)
30 Celsius-fokos a Balaton vize. Ez most még még nem okoz gondot a tó élővilágának – nincs algásodás, halpusztulás -, de később baj lehet belőle – mondta az InfoRádióban Boros Gergely, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az infostart.hu közlése szerint.
Csigákkal deríti ki a tihanyi kutató, hogyan hat a vízbe kerülő fogamzásgátló a Balaton élővilágára (Füred TV)
Milyen hatást gyakorolnak a tavakban kimutatható fogamzásgátló hormonok a vízi élőlényekre és az ökoszisztémára – erre keresi a választ egy tihanyi kutató a Balaton-parton és Japánban. Fodor István a nagy mocsáricsiga tanulmányozása akár az emberi szervezet működésének jobb megértésében is segíthet. Lelkes munkáját az sem töri le, hogy a Balatonból egyre nagyobb mennyiségben mutathatók ki gyógyszer-maradványok, amik a szennyvízen keresztül, vagy közvetlenül a fürdőzőktől kerül a vízbe – a Füred TV tudósítása szerint.