Balatoni kutatók: egy liter víz is árulkodik a halállomány összetételéről (MTI)

Áttörést hozhat a hazai ökológiai kutatásokban az a módszer, melyet a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai eredményesen alkalmaztak és amelynek lényege, hogy akár egy liter vízből megállapítható, milyen élőlények élnek egy-egy víztestben. A módszer alapja, hogy az élőlényekről (pikkelyről, nyálkáról, szőrről, ürülékről) környezetbe jutó DNS-töredékeket a vizsgálatokon “csapdázzák”, tartósítják, majd beazonosítják.

Bővebben…

Dr. Istvánovics Vera: nagyon is befolyásolhatják a horgász etetőanyagok a Balaton vízminőségét

„Az a foszformennyiség, amelyet a horgászok ma az etetőanyagokkal a tóba juttatnak, fele vagy közel akkora mennyiség, amitől csak sok milliárd forintért lehetne megóvni a Balatont. Ez bizony nemhogy sok, egyenesen nagyon sok!” – fogalmazott Dr. Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja a hirbalaton.hu-nak, reagálva az agrárminiszter egyik nyilatkozatára.

Bővebben…

A tihanyi kutatóintézetben az öregedés és a memóriavesztés lassítására is keresnek megoldást

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. Részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő, Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport olyan új géneket azonosított a csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat honlapján.

Bővebben…

Ilyen hatással van a klímaváltozás a Balaton élővilágára (Agrárszektor)

Sikerrel zárultak az ELKH Ökológiai Kutatóközpont szakemberei által „Az evolúció fényében: elvek és megoldások” című projekt keretében végzett interdiszciplináris kutatások. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetében a kutatók egy, a projekt finanszírozásából felépített és Kelet-Európában egyedülálló, a vízi élővilág kísérletes vizsgálatára alkalmas mezokozmoszrendszer segítségével kutatták a klímaváltozásnak a Balaton élővilágára gyakorolt hatását, különös tekintettel a tó algásodására – amely a tavalyi szezon végén komoly gondot okozott.

Bővebben…

Kutatják a vízbe eső növényi részek, és a pusztuló nád sorsát

Napjainkban az élővizek minőségromlásának megállítása és visszafordítása érdekében egyre gyakrabban fordul a szakértők figyelme a vízi és mocsári növények lebomlásának vízminőségre gyakorolt hatásai felé. Ezt a területet kutatják a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusának munkatársai is a nemzetközi szinten használt avarzsákos módszerrel – áll az egyetem sajtóanyagában. A balatoni nád is vizsgálat tárgya volt.

Avarzsákok elhelyezése a Kis-Balatonban (Fotó: Dr. Kucserka Tamás/MATE)

Bővebben…

A Balaton-régió kutatása is szerepel a Pannon Egyetem új projektjében (vehir.hu)

Az „EFOP-3.6.2-16-2017-00017 Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek” című projektet a Pannon Egyetem – Pécsi Tudományegyetem – Budapesti Corvinus Egyetem alkotta konzorcium valósította meg. A projektben 3 főirányt hoztak létre, amelyek a konzorciumi partnerek közös, egymást kiegészítő kutatásaira épültek. Ennek egyike a Balatont és a kulturális örökséget, a turistákat és a helyi lakosokat helyezte a középpontba. 

Bővebben…

Fontos kutatások zajlanak a Batyki-lápréten (magyarmezogazdasag.hu)

A magyarmezogazdasag.hu cikkében arról a kutatásról számolunk be, melyet idén indítottak el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) természetvédelmi szakemberei a Batyki-lépréten. Céljuk, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, mely a leginkább segítheti az értékes láprét és a rajta előforduló ritka fajok fennmaradását.

Bővebben…

Csökkenthető a hazai halgazdálkodás természetes vizekre gyakorolt hatása

A hazai halgazdálkodási létesítmények ökológiai hatása a velük összeköttetésben lévő vízfolyásokra könnyen minimalizálható lenne a Szent István Egyetem kutatóinak eredményei szerint. Minderre egy több éven át tartó, nemzetközi pályázat keretében végzett kutatómunka során derült fény, melynek fókuszában a szakértők vízminőségi vizsgálatai és halállomány-felmérései álltak – olvasható a Szent István Egyetem honlapján.

Bővebben…

A madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák (mti)

Magyar kutatók kiderítették, hogy a madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák, így jelenhetnek meg teljesen új halfajok – emberi beavatkozás nélkül – a tavakban, belvizekben. Lovas-Kiss Ádám és Lukács Balázs András, valamint a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tagjainak cikke az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS új számában jelent meg.

Bővebben…