Nem a vízszinttől függ, hány ember megy nyaralni a Balatonhoz (telex.hu)
Hosszú távon számolni kell vele, hogy a Balatonon gyakrabban lesz olyan vízállás, amit a tóhoz látogatók kritikusnak éreznek, és ez a turizmus gazdasági teljesítményére, de a tó tágabb gazdasági környezetére is negatívan hathat. Ungvári Gábor és Horváth Gábor, a REKK Kft. munkatársai, energia- és vízgazdasági szakértők a vízszint és a turizmus kapcsolatával, valamint a Balaton klímaadaptációjának gazdasági összefüggéseivel foglalkoznak, a Balaton fenntartható vízszintszabályozását vizsgáló kutatáshoz kapcsolódóan. Őket kérdezte a telex.hu.
A Balaton kiszáradásától nem kell tartanunk, de a vízpótlást már most elő kell készíteni
A Balaton a következő évtizedekben várhatóan nem szárad ki, vízszintje azonban az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb ingadozást mutathat. Honti Márk, a HUN-REN–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója és kutatótársai szerint ezért nem az a kérdés, hogy „eltűnik-e” a tó, hanem az, hogyan lehet hosszú távon fenntartható módon kezelni a vízszintet, és szükség esetén miként biztosítható a külső vízpótlás.
Másfélfok: Magyarország szárazabb éghajlatúvá válik
Magyarország úgy válik szárazabb éghajlatúvá, hogy közben alig csökken az éves csapadékösszeg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszék kutatóinak vizsgálata szerint. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, hogyan változott Magyarország éghajlata az elmúlt öt évtizedben a hő- és vízellátottságot együtt nézve, és milyen mai európai éghajlatok felé közelítünk a következő évtizedekben – közölte a masfelfok.hu szerdán az MTI-vel.
Nagyon őszintén a Balatonról: kemény előrejelzés és kutatói kritika
Úgy néz ki, a párizsi egyezmény nem teljesítésével már egyértelműen lecsúsztunk arról a klímaforgatókönyvről, amivel megőrizhettük volna hosszabb távon a Balatont a mai formájában – mondta Dr. Honti Márk hidrológus a jelenlegi klímamodellekre hivatkozva. A vízpótlás lehetőségeit vizsgálni kell, a kutatási eredményeknek pedig végre be kellene „csatornázódniuk” a politikai döntésekbe – véleményezte.

(Fotó: Facebook/Jozsef Porosznyak)
Kétszer is volt már rendkívül alacsony a Balaton vízszintje a történelem során (InfoRádió)
Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, a Pannon Egyetem és a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet munkatársai a Balaton Szemesi-medencéjéből kiemelt üledékmagot vizsgálták.
A Balaton üledékéből 11 ezer év történetét tárták fel a kutatók
Az üledékből vett minták alapján az elmúlt 11 ezer év legszárazabb időszakában akár 0,7-1,7 méterrel alacsonyabban állhatott a Balaton vize. A klímamodellek szerint a tó évtizedek múlva akár a több ezer évvel ezelőtti nagy aszályok idején tapasztalt állapotokhoz is közel kerülhet – derült ki az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, a Pannon Egyetem és a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet legújabb vizsgálatából.
Titkos misszió a tó fenekén – így keresik a háborús repülőgéproncsokat a Balatonban (sonline.hu)
A második világháború légi harcai során számos gép került a víz mélyére. A balatoni repülőroncsok után a mai napig kutatnak. A szakszerű, célzott feltárásoknak köszönhetően kiderült, hogy három-négy jelentősebb roncsot rejthet a tó iszapja – tudta meg a Magyar Honvédség szakemberétől a sonline.hu. Bővebben…
Titkos kriptára bukkantak a keszthelyi kápolna padlója alatt (zaol.hu)
Pósfai Mihály: „a Balaton jó vízminőségének megőrzését tartom a legfontosabbnak” (welovebalaton.hu)
Balatonfüred partján él, szinte naponta jár le a vízhez. Innen érkezik Pósfai Mihály geológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) frissen megválasztott elnöke, aki a Balaton jó vízminőségének megőrzését az egyik legfontosabb tudományos és társadalmi feladatának tekinti. Bár a tó szürke iszapját kutató szemével elemezi, közben témanapokkal és szemléletformálással próbálja közelebb hozni az akadémiai tudást a balatoni mindennapokhoz.