Kutatás: a magyarok akár kisajátításokkal, építési tilalommal is megvédenék a Balatont

 

A válaszadók 65 százaléka úgy gondolja, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. Minden ötödik válaszadó nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A kormánypártiak a teljes minta átlagánál nagyobb arányban tartják túlzónak a beépítés mértékét (83%). A Fidesz szavazói viszont megosztottabbak: 39 százalékuk szerint túlzott a beépítés, 29 százalékuk nem ért egyet ezzel. A Balatont ritkábban látogatók körében magasabb azok aránya, akik nem tudtak állást foglalni a kérdésben. Ha csak a kérdésre válaszolni tudókat vesszük figyelembe, akkor viszont nincs jelentős különbség a beépítésről alkotott véleményben a látogatás gyakorisága szerint.

A szabad partszakaszokról

A beépítések mértéke csökkenti a szabadon, ingyenesen hozzáférhető partszakaszok mennyiségét is. A magyar társadalom többsége, 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján. A válaszadók ötöde szerint viszont elég hozzáférhető partszakasza van a Balatonnak. A Tisza szavazói körében az átlagosnál nagyobb a szabadon hozzáférhető partszakaszokat kevesellők aránya (79%), míg a Fidesz szavazói megosztottak a kérdésben, hasonló arányban elégedettek, mint elégedetlenek (34, illetve 33%). Az egyéb pártok szavazói és a pártnélküliek körében többségben vannak azok, akik több szabadstrandot szeretnének.

Természetvédelmi, kontra gazdasági szempontok

A tó körüli beruházásokkal kapcsolatban a hozzáférhetőség mellett a lehetséges természeti károk is fontos kérdést jelentenek. A Balaton-parti beépítések kapcsán a válaszadók több mint háromnegyede (77%) szerint inkább a természetvédelmi szempontokat kellene elsődlegesen figyelembe venni, míg 13 százalék szerint inkább a gazdasági, befektetői szempontokat. Mindegyik pártpreferencia-csoportban többségében vannak azok, akik szerint inkább a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni. A tiszások körében a legmagasabb ez az arány (87%), de még a Fidesz szavazóinak 60 százaléka is ezen a véleményen van. Minél ritkábban látogatja valaki a Balatont, annál nagyobb arányban részesítené előnyben a gazdasági szempontokat, de még a soha nem látogatók többsége (62%) is a természetvédelmi szempontokat helyezné előtérbe.

A beruházások engedélyezésének felfüggesztéséről

44 százalék teljes mértékben, további 28 százalék inkább támogatná, hogy felfüggesszék a beruházások engedélyezését és a már engedélyezett beruházások kivitelezését, amíg tudományos vizsgálat készül környezeti hatásaikról. Összesen 23 százalék ellenzi ezt a kezdeményezést (13 százalék inkább nem, 10 százalék egyáltalán nem támogatja). A kormánypártiak túlnyomó többsége (összesen 88%) támogatná a beruházások felfüggesztését és az egyéb pártok szavazói és a pártnélküliek körében is a többség ezt az álláspontot képviseli. A Fidesz szavazói viszont megosztottak a kérdésben, közel ugyanakkora arányban támogatják, mint ellenzik (46, illetve 47%). A Balatont soha nem látogatók körében magasabb az elutasítottság (38%) a többi csoporthoz képest, de még körükben is többen vannak a támogatók (56%).

A folyamatban lévő beruházások leállításáról

Ha egy már engedélyezett vagy folyamatban lévő beruházásról derülne ki, hogy természeti veszélyt jelent a tóra, akkor minden második (53%) válaszadó szerint mindenképpen le kellene állítani a beruházást, 40 százalék szerint viszont módosított feltételekkel folytatni lehetne. Azt, hogy változtatás nélkül folytatni lehet a beruházást bizonyított természeti károk mellett, csak a válaszadók 5 százaléka jelölte meg. A Tisza szavazóinak 63 százaléka a radikálisabb véleményen van, harmaduk a megengedőbb álláspontot képviseli. A Fidesz szavazóinak körében többségben vannak azok, akik szerint módosított feltételekkel folytatni lehetne a beruházást (49%), azokkal szemben, akik mindenképpen leállítanák (37%). A Balatont leggyakrabban látogatók többsége módosított feltételekkel folytatná a beruházást, míg a ritkábban látogatók körében azok vannak többségben, akik mindenképpen leállítanák a beruházást.

Kinek a felelőssége?

A magyarok többsége, 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak (22%), a lakosságot pedig 9 százalék jelölte meg. Az eredmények alapján egyértelmű, hogy elsősorban állami intézkedéseket vár a lakosság. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra.

 

        Kisajátítás és építési tilalom

A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton-menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. A kormánypártiak körében az átlagosnál magasabb a támogatók aránya (85%), és csak tizedük ellenzi. A Fidesz szavazói viszont kevésbé vannak egységes állásponton: 54 százalékuk támogatja, 40 százalékuk ellenzi. Az egyéb pártok szavazói és a pártnélküliek körében többségben vannak azok, akik inkább támogatják a kezdeményezést.

57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a Balaton-parti kiemelt fontosságú területeken. A kormánypártiak körében szinte teljes a támogatottsága az építési tilalomnak (95%), az egyéb pártok szavazói és a pártnélküliek körében túlnyomó a támogatottság (84 és 81 százalék), a Fidesz szavazói körében pedig mérsékeltebb, de kétharmados többsége van ennek az álláspontnak.

Összegzés

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, hogy az állam fellépjen a Balaton természeti értékének védelmében a beruházókkal szemben. A Tisza szavazói körében a legtöbb kérdésben a teljes minta átlagánál magasabb azok aránya, akik a Balaton minél nagyobb fokú védelmét támogatják. A Fidesz szavazói néhány kérdésben megosztottak, ennek oka lehet az is, hogy a Fidesz-kormányok intézkedéseinek kritikájaként is értelmezhető a többségi, természetvédelmi álláspont (például, hogy a tó partja túlságosan beépített). Másrészt a szavazók demográfiai összetétele is szerepet játszhat ebben: az idősebbek, kisebb településeken élők és alacsonyabb iskolai végzettségűek általában kevésbé zöld álláspontot képviselnek, és ezek a demográfiai csoportok felülreprezentáltak a Fidesz-szavazók körében. A pártpreferencián kívül a Balaton látogatásának gyakorisága szerint is húzódnak véleménykülönbségek. A tavat soha nem látogatók amellett, hogy kevésbé tudnak állást foglalni, bizonyos kérdésekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint azok, akik rendszeresen ellátogatnak a Balatonhoz.

További részletek, diagrammok itt találhatók:

https://21kutatokozpont.hu/balaton-beruhazasok-2026-10.html

***

A módszertan: A telefonos adatfelvétel 2026. október 13. és 15. között zajlott, 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség alapján. A teljes mintában a hibahatár körülbelül ±3 százalékpont. A részsokaságok vizsgálata során a hibahatár ennél nagyobb is lehet.