A Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet-tervezetet (BATÉK) az Építési és Közlekedési Minisztérium 2025. július 16-án közzétette a kormany.hu és az e-epites.hu oldalon, kötelezően legalább 8 napos társadalmi véleményeztetés céljából. A társadalmasítás határideje július 23-án lejár, ezért segítségül a véleményalkotóknak közreadjuk, mi az ami változott a korábban önkormányzatokkal, szervezetekkel egyeztetett változathoz képest – Huszár Szilvia szakértő munkája alapján. (Az új szabályozási terv érdemeiről és hiányosságairól ITT érhető el a szakértő véleménye.)
(Fotó: Facebook/Kajetán Jácint Photography)
Mi az a BATÉK és a Vízparti Terv?
A Balaton-part új szabályozási előírása lesz a BATÉK (a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet). Ennek térképi megjelenítése, melléklete a Vízparti Terv.
Az, hogy mi módosult a most társadalmi egyeztetésre bocsátott változatban a BATÉK-ban, alább összegeztük.
A legfontosabb feladat átnézni ennek térképi megjelenítését, a Vízparti Terv egy-egy adott térképszelvényében az érintetteknek, és jelezni időben az észrevételeket. Egyik kiemelt szempont például a zöldterületek megmaradásának kérdése, hiszen a korábbi változat szerint mintegy 130 olyan tóparti helyszínen terveznek területi átsorolást az új kormányrendeletben, ami megnövelné zöldterületek beépíthetőségét – a korábbi, még érvényben lévő szabályozáshoz képest. (Pár hete ITT írtunk arról, mire kell odafigyelni az új jogszabály társadalmasításakor.)
A MÓDOSÍTÁSOK:
A 2025. márciusi állapothoz képest módosított új jogszabálytervezet összetett és nagy terjedelmű anyag: a normaszöveg mellékletek nélkül 22 oldalas, mellékletekkel együtt 77 oldalas, és ehhez további 110 oldalnyi térképszelvény társul.
A következőkben tényszerűen közreadjuk a BATÉK normaszövegének 2025. márciusi verzióhoz viszonyított változásait:
- A preambulum két bekezdéssel egészült ki. Az elsőben kiemelik, hogy a Vízparti Terv többéves ágazati, önkormányzati és társadalmi egyeztetéseken alapuló szakmai munka eredményeként készült, amelyben érvényesültek a parti települések fejlesztési szempontjai, valamint a természetvédelmi és vízügyi államigazgatási egyeztetések eredményei is. A tervet több ezer észrevétel alapján, széles körű nyilvánosság bevonásával véglegesítették, amelynek ismertségét és elfogadottságát a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Szövetség konferenciái is növelték. A második bekezdés a szabályozási partvonal nyomvonalának meghatározási szempontjait sorolja fel.
- A törvényi felhatalmazó rendelkezések pontosításra kerültek, és kiegészültek a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvénnyel.
- Meghatározásra kerültek azok a TÉKA jogszabályi helyek, amelyek alapján a helyi építési szabályzatban megengedőbb követelményeket állapíthat meg az állami főépítész a Balatoni főépítésszel együtt. A TÉKA alapján kertvárosias és falusias lakóövezetben csökkenthető a minimális telekméret, valamint a HÉSZ egyéb beépítési módokat is megállapíthat a helyi sajátosságoknak megfelelően. Az építési határvonalon kívülre eső épületrészek benyúlása az oldal-, elő- és hátsókertbe növelhető. Pincék és alagsorok nyílásai az ingatlanhatártól számított 1 méteren belül is elhelyezhetők. Gépjármű- és kerékpárparkoló számában is engedhető eltérés. A BATÉK további eltérési lehetőségeket is megfogalmaz: a HÉSZ többletrendeltetést vagy megengedőbb követelményeket állapíthat meg, ha ezeket a BATÉK hatálybalépésekor már tartalmazta. Lehetővé válik továbbá közútkorrekció bármely övezetben, maradványtelkek szomszédos övezetbe sorolása, valamint az övezeti határ módosítása geodéziai felmérés alapján.
- A BATÉK előírásait közvetlen kell alkalmazni a telekalakításoknál és településrendezési és településképi egyeztetési eljárásban is. Ezzel kiegészült az az előírás, amely kimondta, hogy hatósági eljárások során, ezek építési tevékenység megkezdésekor és a területhasználat során kell alkalmazni. A BATÉK előírásainak figyelembevétele nem eredményezhet megengedőbb területfelhasználást a kialakult állapothoz képest.
- Törlésre került a Balaton vízparti területeinek szárazulati lehatárolására vonatkozó elvi szabályozás.
- Eltávolították a magántulajdonú területeken ábrázolt közhasználatú területek jelölésének céljára, indokára és módjára vonatkozó magyarázatot.
- Átfogalmazták az előírást, miszerint magántulajdonú ingatlanon jelölt közhasználatú terület a HÉSZ-ben akkor is törölhető, ha erre vonatkozóan hatályos településrendezési szerződés rendelkezik.
- A gyalogos közforgalom elől el nem zárható területek HÉSZ-ben való módosításához ezek után már a balatoni főépítész véleménye is szükséges.
- Új előírásként bekerült, hogy a vasúti nyomvonal a helyi építési szabályzatban is jelölhető.
- A „településszövet” kifejezést „telektömb” elnevezés váltja.
- Pontosították a szabályozási partvonalhoz legközelebb eső építési telken létesíthető épület kialakítására vonatkozó előírást. Az új épület hossza nem haladhatja meg a telek szélességének 50%-át, de legfeljebb 25 métert, továbbá az épületek között legalább a megengedett legnagyobb beépítési magasságnak megfelelő szélességű beépítetlen területet kell biztosítani. Az épület tájolása a szabályozási vonalra merőlegestől csak a balatoni főépítész hozzájárulásával térhet el.
- Új elemként a HÉSZ-ben kötelezően rendelkezni kell a telek terepszint alatti megengedett legnagyobb beépítettségéről. Továbbá új lehetőségként szerepel a HÉSZ-ben a sólyapályák helyszíneiről, valamint a hajók horgonyzására kijelölt bójamezők helyszíneiről való rendelkezés.
- Kiegészült az előírás, miszerint nemcsak a parti sétány és tómeder közötti kerítés és kapuépítés tilos, hanem a gyalogos közforgalom elől el nem zárható terület és tómeder között is.
- A „lakókocsi” megjelölést „telepített lakókocsi” váltotta fel. A telepített lakókocsik és mobilházak szabályozása visszakerült a tervezetbe, miután az előző verzióból kimaradt. Elhelyezésük kizárólag a szárazulaton lehetséges kempingben, illetve ahol a HÉSZ azt kifejezetten megengedi; beépítetlenül megőrzendő parti területsávban nem helyezhetők el. A mobilház és a telepített lakókocsi beleszámít a telek beépített területébe.
- Törölték a csónakkikötő definícióját tartalmazó, vízügyi rendeletre való hivatkozást.
- A rendelkezés, amely szerint hajózási létesítmény elhelyezése csak kikötőként hasznosítható partszakaszon helyezhető el, most már a hajózási létesítmény bővítésére is vonatkozik.
- Eltörlésre került a hajók tómederben, kikötőn kívüli tárolásának tilalma.
- Törölték az 5 éves jogvesztő korlátot, amely az új csónakkikötő létesítésének feltétele volt kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vont helyeken. Ugyanakkor a zárórendelkezés továbbra is előírja, hogy az új csónakkikötő létesítésére vonatkozó kérelmet a BATÉK hatálybalépésétől számított 5 éven belül kell benyújtani.
- Felmentést kap a hajók közhasználatú parti területen történő tárolásának tilalma alól az, aki e rendelet hatálybalépését megelőzően érvényes szerződéssel rendelkezett erre vonatkozóan.
- A zárórendelkezés kiegészült azzal, hogy a kikötő létesítésére vonatkozó előírásokat a BATÉK hatálybalépésétől kezdődően alkalmazni kell a hatósági eljárásokban.
- Törölték a zárórendelkezésből azt az előírást, amely lehetővé tette a vízügyi mederkezelő számára a szabálytalan vízállások eltávolítását, megsemmisítését, valamint a költségek visszakövetelését.
- Szintén kikerült az az előírás, amely előírta, hogy vízparti telekalakítás során a földügyi engedélyezési eljárásban vizsgálni kell a BATÉK-nak való megfelelést.
- A hatályon kívül helyezendő jogszabályok közé felvették a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontját, amely szerint a területrendezési hatósági eljárásban nem szükséges nyilatkoznia a téradatgazdának a kérelem tárgyát nem képező, de a területrendezési tervben szereplő műszaki infrastruktúra-hálózat ellehetetlenítéséről.(országos előírás)
- A rendelettervezet 1. mellékletét képező Vízparti Terv 109 db térképszelvényén történt változásokról külön cikkben számolunk be.
- A 2. mellékletben a vízparti területfelhasználási kategórián belül a helyi építési szabályzatban kijelölhető építési övezetek, illetve övezetek táblázata kiegészült a közműelhelyezési területtel.
- A 3. mellékletben szereplő, továbbtervezést igénylő területek (TIT) száma eggyel nőtt: 13. területként bekerült a keszthelyi kutyás strand. A TIT térképi lehatárolása külön szelvényen már nem szerepel a mellékletek között. A vonatkozó szabályozások minden terület esetében módosultak.
- A 4. mellékletben található táblázatban – amely a beépítésre szánt területek beépítési határértékeit és az építési övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket tartalmazza – kisebb fogalomhelyesbítések történtek.
- Az 5. mellékletben a közstrandokat beazonosító helyrajzi számokban növekedések, csökkenések és módosítások történtek.
- A 6. mellékletben, a vízjogi és hajózási engedélyezési eljárás során a természetvédelmi hatóság által vizsgálandó természet- és tájvédelmi követelmények felsorolása kisebb értelmezésbeli átfogalmazásokkal módosult.
- A 8. mellékletben a balatoni, kikötői rendeltetést szolgáló mederhasználati vízilétesítmény létesítésére vagy fennmaradására irányuló engedélyezési eljárás során benyújtandó tervdokumentáció természet- és tájvédelmi munkarészének tartalmi követelményei is kisebb értelmezésbeli átfogalmazásokkal egészültek ki.
- A 12. mellékletben a balatoni csónakkikötő létesítésére és fennmaradására irányuló engedélyezési eljárás során benyújtandó tervdokumentáció természet- és tájvédelmi munkarészének tartalmi követelményei szintén kisebb értelmezésbeli pontosításokat tartalmaznak.