A Contech 2025 építészeti fórumán Lánszki Regő országos főépítész bemutatta a Balaton térségének átfogó építészeti reformját, amely a beépítési tilalom hétszeresére növelésével, szigorú tervtanácsi eljárásokkal és a közhasználatú strandok védelmével igyekszik megőrizni a tó egyedi karakterét. Az új vízparti terv nem konzerválni, hanem fenntartható egyensúlyt teremteni kíván a fejlesztések és a természeti értékek megőrzése között- írja az Index.
Balatonfüred történelmi szívében, a több mint 200 éves Anna Grand Hotelben rendezik meg a Contech 2025 konferencia építészeti fórumát. Bóka István polgármester köszöntőjében büszkén említette, hogy a konferenciaturizmus Balatonfüred turizmusának egyik legerősebb pillére lett, ami nagy lépés a balatoni turizmus négy évszakossá válása felé. A négy évszakos turizmus azonban új szolgáltatásokat, új beruházásokat hoz magával, ezért a polgármester rátért a friss építészeti szabályozásra: az új vízparti terv immár nem településenként, hanem egységesen kezeli a teljes partszakaszt. Ez a gondolat vezette át a hallgatóságot Lánszki Regő államtitkár előadására, aki részletesen bemutatta, mit is jelent mindez a gyakorlatban.
Történelmi fordulópont a Balaton életében
Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára rögtön a lényegre tért, és kijelentette, a Balatonon rengeteg problémába ütköznek, amelyek nem tegnap kezdődtek. Míg a 20. század elején még szőlőhegyekről és présházakról szólt a térség, addigra ma már a vízpart üzleti célponttá vált. Az államtitkár szerint fokozatos aránytévesztés történt, amely mára kritikus pontra jutott.
Hangsúlyozta, a négy évszakos Balaton koncepciója ugyan versenyképesebbé tette a térséget – a lángosbódék helyett minőségi éttermek nyíltak –, de ez új feszültségeket is szült. Az itt élők és az üdülőtulajdonosok érdekei gyakran ütköznek, ami működési és tájhasználati anomáliákhoz vezetett. Ezért kellett új szabályozásokat létrehozniuk.
Már van, amin nem lehet változtatni
Az államtitkár elmondta, miközben a sajtóban rendszeresen a Balaton túlépítettségéről és bebetonozásáról lehet olvasni, a valóság egészen más képet mutat. Az új szabályozás legmegdöbbentőbb eleme a beépítési tilalom alatti területek radikális bővítése. Míg korábban mindössze 237 hektárnyi területet védtek így, az új szabályozás szerint ez 1592 hektárra nő – gyakorlatilag meghétszerezve a védett zónákat. Lánszki szerint ez lehet az eddigi legszigorúbb intézkedés a térségben.
A szigor a tervtanácsi eljárásokban is megmutatkozik. Az országos átlagnál jóval magasabb, 30-40 százalékos az elutasítási arány a balatoni projektekben. Sok beruházó csak akkor szembesül ezzel, amikor már megvásárolta a telket, és kiderül, hogy az elképzelt épület helyett jó esetben is csak néhány emelettel alacsonyabbat építhet.
Bár Lánszki Regő elismerte, hogy illúzió a Balaton teljes partvonalának körbejárhatóvá tétele, szerinte így is jelentős előrelépés történt. A korábbi 67 kilométernyi közhasználatú vízparti sétány hossza 97 kilométerre bővült – ez 30 kilométernyi plusz szabadon látogatható partszakaszt jelent.
Tíz-húsz évvel ezelőtt kellett volna lépni– jegyezte meg az államtitkár, de hozzátette, legalább most sikerült megállítani a privatizáció további terjedését.
Ennek egy eszköze az is, hogy a közhasználatú strandok védelmében kategorikus tilalmat vezettek be: ezeket a területeket nem lehet többé elidegeníteni, ami kiszámíthatóságot teremt minden érintett számára.
Egyensúlykeresés tiltás és fejlesztés között
A cél fenntartható egyensúly megteremtése, ahol a szigorú védelem mellett van tere a minőségi, a térség versenyképességét szolgáló fejlesztéseknek is.
Ez az egyensúlykeresés különösen fontos lesz a Balaton-felvidéken, amely Lánszki megfigyelése szerint az elmúlt két évtizedben rohamosan veszíti el egyedi karakterét. A következő időszak feladata lesz meghatározni, mely területeket kell szinte érintetlenül megőrizni, és hol engedhető meg kontrollált fejlesztés.
Nem skanzenesíteni, nem konzerválni akarjuk a tavat– fogalmazott.
Az előadás végén Lánszki nem titkolta, hogy tisztában vannak a szigorú szabályozás által okozott feszültségekkel. Gyakran tapasztalják, hogy amit Budapestben logikus lépésnek gondolnak, az a terepen váratlan akadályokba ütközik.
Nem lehet úgy gondolni, hogy csak háttérmunkával megússzuk– mondta.
Éppen ezért rendszeres egyeztetéseket terveznek építészekkel, főépítészekkel és beruházókkal. Az államtitkár szerint nem elég csak szabályokat alkotni – folyamatos párbeszédre van szükség ahhoz, hogy a Balaton megőrizhesse egyedi karakterét, miközben fenntartható módon fejlődik- olvasható az Indexen.