Nazca-vonalak a Balatonon (vehir.hu)

A Balaton sok rejtélyes elmélet középpontjában áll. Tihany a déli-part része volt? Vagy egy különálló sziget? Hol van a régi halászok által lakott sziget? A ’80-as években mégis egy másik elmélet kavarta meg az állóvizet.

Zelkó Zoltán térképész Peruban végzett világhírű kutatásokat a Nazca-vonalrendszerről. Az általa kidolgozott elmélet alapján a vonalak és alakzatok az inkák előtti civilizáció térképei, amik a „távközlés” korai formájának tekinthetőek. A közösségek füsttel és tűzzel kommunikáltak egymással és ehhez szükség volt egy pontos hálózatra. Az alakzatok és vonalak ezt a funkciót látták el. Amint visszatért Zelkó Magyarországra rögtön alkalmazta elméletét a Balaton környékén is – írja a vehir.hu.

Itthon szembetűnő volt számára a tó menti templomok szabályos elrendeződése. Ezt a rómaiaknak tulajdonította, akik pontos út-, alagút- és vízvezeték-hálózattal rendelkeztek. Igazodási pontokként a településekre épített tornyok szolgáltak. Zelkó úgy vélte, hogy Szent István uralkodása alatt templomokat építettek helyükre. Így Badacsony és Veszprém között egy nyílegyenes vonalat tudunk húzni, ahol Kékkút, Köveskál, Monoszló, Balatoncsicsó, Árokfő, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Barnag, Tótvázsony templomai sorakoznak. Zelkó ezen a vonalon kívül több irányba is felfedezett összefüggéseket és ezáltal egy bonyolult térképet hozott létre.

Az északi és déli parton lévő templomokat összekötve a Balaton közepén egy pontban futnak össze. Hogy ez véletlen lenne? Nem valószínű. Zelkó Zoltán elmélete szerint a metszéspontban egy sziget lehetett, ami mára 7-8 méterrel a felszín alá süllyedhetett. A mesterséges sziget nemcsak a vonalak metszéspontja, hanem a tó geometriai középpontja is. A mai Balatonszemes vonalában lehetett, ahol a műholdas felvételeken is egy sötétebb folt látható. Zelkó Zoltán feltételezése szerint így kötötték össze az északi és déli part kommunikációját. Olyan messze vannak egymástól, hogy a hajózás helyett ezt a megoldást találták a rómaiak. Az elméletet igazolja, hogy a Balatonnak ezen pontjáról szabad szemmel több templomtornyot is láthatunk.

Zelkó tovább vizsgálódott a Balaton-felvidéken és így bukkant rá az általa Kőasztalként nevezett építményre. A szentbékaállai kő-tengerben álló, fordított piramisra emlékeztető, 50 méter átmérőjű lap, amiről szerinte ordít, hogy ember hozta létre. Az ágai a négy égtáj felé mutatnak, ami Zelkó feltételezési szerint fix pontként szolgált a hálózat fenntartásában.

Az elmélet igencsak újszerűnek számított és felborzolta a kedélyeket. Nem fogadták el soha, de nem is cáfolták meg állítását. A sziget feltárására a mai napig nem került sor, hiszen a Balaton vize iszapos és zavaros, ami megnehezíti a kutatásokat. A tudományos világ Zelkó Zoltán ellen foglalt állást, aki többet nem is nyilatkozott a témában.