A Balatonban az utóbbi években egyre gyakrabban figyelhető meg a sügér (Perca fluviatilis) fekete folt betegsége (Black Spot Disease, BSD), amelyet az Apophallus cf. lari métely lárvái okoznak. Bár a fertőzés jelenlegi ismereteink szerint nem okoz tömeges pusztulást, látványos megjelenése jelentősen befolyásolja e faj horgászati hasznosítását – közölte a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói által 14 balatoni populáción végzett vizsgálatok szerint a fertőzés jelentős térbeli mintázatot mutat: a keleti medencében gyakori, míg a nyugati részen ritka vagy teljesen hiányzik. A több száz horgász megfigyeléseit összegző kérdőíves felmérésük alapján a BSD a Balatonban nem új jelenség, azonban tömeges megjelenése főként 2015 után vált jellemzővé.
A kutatásaik által kimutatott térbeli fertőzöttségi gradiens, valamint a horgászok megfigyelései alapján 2015 után egyre gyakoribbá váló BSD-fertőzés feltehetően a Balaton sajátos környezeti adottságainak és az elmúlt évek klímaváltozás által kiváltott ökológiai változásainak együttes hatásával magyarázható. Ebben fontos szerepet játszhat a tó kelet–nyugati környezeti grádiense, amely befolyásolhatja a parazita életciklusában részt vevő csigák és halevő madarak eloszlását, ezáltal a fertőzés kialakulásának feltételeit.
A fertőzés jelenleg tapasztalt gyakoribb előfordulását emellett elősegítheti a jégborítás időtartamának jelentős csökkenése is, amely kedvezhet a halevő madarak nagyobb áttelelő állományának és hosszabb balatoni tartózkodásának.
A felmérés eredményei szerint a fertőzés a horgászok viselkedését is jelentősen befolyásolja. A sügér horgászok túlnyomó többsége (92%) fertőzött egyed fogása után sem hagyja abba a horgászatot. Ugyanakkor a fertőzött halakat 82%-uk nem viszi haza. A BSD tehát nem csökkenti a sügér rekreációs értékét, ugyanakkor jelentősen rontja annak fogyasztási megítélését.
A fekete folt betegség ezért nem elsősorban halgazdálkodási probléma, hanem olyan ökológiai jelenség, amely jól szemlélteti a természetes környezeti folyamatok és az emberi észlelés kölcsönhatását.
Eredményeik arra is rámutatnak, hogy a horgászok megfigyelései értékesen kiegészíthetik a tudományos vizsgálatokat, hozzájárulva a Balaton ökológiai változásainak jobb megértéséhez és a társadalmi szempontokat is figyelembe vevő halgazdálkodás kialakításához.