Rengeteg az új kihívás a Balatonnal kapcsolatos limnológiai kutatások előtt, melyekkel a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet foglalkozik. Ilyen új kihívások: a klímaváltozással összefüggő szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése, az emelkedő sótartalom (szikesedés); a potenciálisan káros/mérgező algavirágzások újbóli előfordulása; az invazív növény- és állatfajok erőteljes betelepülése- az őshonosak pusztulása, leromlása; az antropogén, biológiailag aktív anyagok növekvő koncentrációja; a gyorsan változó környezeti feltételek, élőhelyek elvesztése, a tó partvidékének túlzott használata és túlépítése; az antropogén változások és globális változások feltárása folyamatos kutatást és monitorozást igényel a Balaton és általában a magyar vízterek vízgyűjtőjén.
Előadás a Kis-Balatonról és a kékalgákról a MTA youtube csatornáján
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatában 2024. november 28-án, csütörtökön, a Humán Tudományok Kutatóháza Nagytermében (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.) a Magyar Tudományos Akadémia programjain a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet két kutatási témával is szerepel. Az előadóülések élőben követhetőek az MTA YouTube-csatornáján – olvasható a tihanyi kutatóintézet közösségi oldalán. A Kis-Balatonról 11:10 -től, a kékalgákról 15:25-től indulnak az előadások a tervek szerint,
A tihanyi kutatóintézet új vezetője: célok és akut balatoni problémák I. rész
A tihanyi kutatóintézet legújabb céljairól és a Balaton legsürgetőbb problémáiról beszélt Dr. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) fél éve kinevezett igazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén. (Az előadását három részben közöljük. A következő, II. rész az algásodás alakulásáról, a III. rész a tihanyi félsziget körül észlelt szennyeződésről fog szólni – a szerk.)
Két és fél tonna napkrém kerül nyáron a Balatonba (sonline.hu)
Milyen hatással vannak a napvédő vegyületek a vízi élővilágra? A tudósok az elmúlt évtizedekben alig foglalkoztak a kérdéssel, most a fiatal magyar kutató, Németh Zoltán készül publikálni legújabb kutatási eredményeit. A naponta hallott figyelmeztetés az UV sugárzás veszélyeiről arra készteti az embereket, hogy védekezzenek az erős nap ellen. Ezt a többség, aki kihasználja a nyaralás óráit, úgy értelmezi, hogy a legegyszerűbb, ha magas faktorú fényvédő krémekkel keni be a bőrét. Arról azonban már nem esik szó, hogy miközben magát védi, ezzel ártalmára lehet az élővíznek, illetve az ökoszisztémának is – írja a sonline.hu.
A Balaton mikroműanyag szennyezettsége: jónak mondható a Bodroghoz képest, de van mit tenni
Egy köbméternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, a Kis-Balatonban 7-8 körül van ez a szám, a nagy szemétszedésen nemrég átesett Bodrogban pedig 214,8 műanyagszemcsét számoltak össze. Közömbösíteni még nem igazán lehet ezeket, megelőzéssel többet tehetünk természetes vizeink műanyagmentesítésén, vélik a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakemberei – olvasható a BalatonScience Facebook oldalon.
(Fotó: Facebook/BalatonScience)
Mikroszkóp alá tették a Balaton vízét (metropol.hu)
Évről évre visszatérő vita a magyar tengerrel kapcsolatban, hogy jobb, avagy rosszabb-e a tó vizének minősége, mint mondjuk bármilyen tengeré. Most az egyik hazai youtuber vett mintát a Balaton vízéből, az eredmény több mint meglepő.
Ellepték a Balatont az árvaszúnyogok (Magyar Nemzet)
Ellepték a rajzó árvaszúnyogok a Balaton-parti településeket, a legnépszerűbb közösségi oldalon sorban teszik fel a megdöbbentő videókat a helyiek. A képeken és a videókon jól látható a szúnyogok hihetetlen mennyisége: van, ahol teljesen elleptek egy ablakot, de még látványosabb volt, amikor annyian rászálltak egy köztéri lámpára, hogy annak a festése is alig volt látható.
Kis-Balaton: még vizsgálják a halpusztulás pontos okát (TV Keszthely)
Oxigénhiány és algásodás okozhatta két hete a Kis-Balaton egyik tározójában a halpusztulást. Az eset a Hídvégi tó egy speciális, elzárt részén történt. A horgászok által hozzáférhető tározórészeken nem volt rendkívüli esemény. Több szervezet vett vízmintákat és végezett méréseket, hogy feltárják a pusztulás pontos okát.
Balatoni Limnológiai Kutatóintézet: a Párizsban tapasztalt hirtelen vízromlás itthon is bármikor bekövetkezhet
A természetes vízben sportolók könnyebben betegedhetnek meg az átlagos fürdőzőknél, noha a vízminőséget befolyásoló határértékek mindenkire egyformán vonatkoznak. A különbség a vízzel való hosszabb és intenzívebb érintkezés, mondják a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakemberei, akik szerint jó minőségűek legnagyobb hazai természetes vizeink, de a Párizsban tapasztalt hirtelen vízromlás itthon is bármikor bekövetkezhet. Sőt, bárhol máshol.
Szakértő: nem a Balaton magas hőmérséklete jelenti most a legnagyobb veszélyt (infostart.hu)
30 Celsius-fokos a Balaton vize. Ez most még még nem okoz gondot a tó élővilágának – nincs algásodás, halpusztulás -, de később baj lehet belőle – mondta az InfoRádióban Boros Gergely, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az infostart.hu közlése szerint.