Megjelent a Balatonban a sügér fekete folt betegsége
A Balatonban az utóbbi években egyre gyakrabban figyelhető meg a sügér (Perca fluviatilis) fekete folt betegsége (Black Spot Disease, BSD), amelyet az Apophallus cf. lari métely lárvái okoznak. Bár a fertőzés jelenlegi ismereteink szerint nem okoz tömeges pusztulást, látványos megjelenése jelentősen befolyásolja e faj horgászati hasznosítását – közölte a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
Szári Zsolt: a Balaton legnagyobb problémája az, hogy roppant kicsi a vízgyűjtő területe (agrarium7.hu)
A Balaton legnagyobb problémája az, hogy roppant kicsi a vízgyűjtő területe, éppen ezért nagyon sérülékeny is, fogalmazott a a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Szári Zsolt szerint az elmúlt évezredekben sok-sok periódust megélt a tó, de a két fő bűn, amit elkövettek a Balaton ellen az, hogy az 1860-as években megépítették a déli vasútvonalat, majd néhány évre rá a Sió-zsilipet is. Ezzel a vízszint szabályozhatóvá vált, a déli berekterületeket pedig végleg lenyesték a Balaton testéről. Mindezek visszafordíthatatlan, végleges, negatív változásokat hozott a tó életében.
Többszázezres halvédelmi bírság egy visszaesőnek
A Veszprém Vármegyei Halgazdálkodási Hatóság 425.625 Ft halvédelmi bírsággal, valamint 20 hónapos horgászattól való eltiltással sújtotta F.Gy. balatonfűzfői lakost, aki 2023.06.07-én a Balatonon, Balatonkenese térségében, eltiltás hatálya alatt, egy időben hat bottal, engedély nélkül, behúzós módszerrel horgászott. Nevezettel szemben már ebben az évben (és korábban is) szabtak ki halvédelmi bírságot – derül ki a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. honlapjának augusztus végi tájékoztatásából.
Hol a határ? – A halgazdálkodás nem tudja felvenni a harcot a kárókatonákkal a természetvédelem miatt?
„Társaságunk számára az egyik legnagyobb, jelen pillanatban megoldhatatlannak tűnő problémakör a nagy kárókatonák kártétele elleni küzdelem” – írja a honlapján a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Ez a madár mind a tógazdasági haltermelésben, mind a Balaton halállományában nagy, immár nem is csak gazdasági, hanem természetvédelmi szempontok alapján is beavatkozást igénylő károkat okoz, gyérítésük mégis akadályokba ütközik, méghozzá természetvédelmi megfontolások miatt – derül ki a társaság honlapján megjelent helyzetjelentésből, amely azt a kérdést feszegeti, hogy „hol a határ?”.
Búcsú a Süllő II-től (balatonihal.hu)
Utolsó útjára bocsátotta a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. halászhajóját, a Süllő II- t. A becsülettel megszolgált esztendők után hétfő reggel vettek búcsút az ötven éves matuzsálemtől a cég dolgozói és a szép számú érdeklődő, köztük a sajtó képviselői Keszthelyen. Vonyarcvashegyre vette az irányt némi rásegítéssel az immár üzemképtelen motoros, ahol a 40 halász legendájával összekapcsolva, a község frekventált, strand melletti területén őrzi majd a balatoni halászat emlékét a jövőben. A balatonihal.hu honlapján búcsúzott a hajótól.

Vízre helyezték, majd utolsó útjára indult a Süllő II nevű halászhajó (Fotó: HírBalaton)
Hajókról helyezik ki a mesterséges süllőfészkeket a Balatonba
Közeleg a süllők ívási ideje, melyre a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkatársai is készülnek. Műfészkeket helyeznek ki a Balaton medrébe, hogy segítsék a „nászt” és optimális körülményeket teremtsenek az ikrák kikeléséhez. Bővebben…
Csökkenthető a hazai halgazdálkodás természetes vizekre gyakorolt hatása
A hazai halgazdálkodási létesítmények ökológiai hatása a velük összeköttetésben lévő vízfolyásokra könnyen minimalizálható lenne a Szent István Egyetem kutatóinak eredményei szerint. Minderre egy több éven át tartó, nemzetközi pályázat keretében végzett kutatómunka során derült fény, melynek fókuszában a szakértők vízminőségi vizsgálatai és halállomány-felmérései álltak – olvasható a Szent István Egyetem honlapján.
Balinokkal és kősüllőkkel gyarapodott a Balaton halállománya (balatonihal.hu)
11 000 darab egynyaras kősüllőt és 5000 darab kétnyaras balint telepítettek a Balatonba ma délelőtt Badacsonynál a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. szakemberei- tájékoztat honlapján a cég.
A Balatonra is kiterjedt a világ 31 tavát érintő egyedülálló kutatás
A világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában közölt tanulmány szerint a vízminőségben bekövetkezett változások jelentős hatással lehetnek a tavakon regisztrált halfogási adatok alakulására, ami kihat az adott régió gazdaságára és élelmiszer-biztonságára is. A jelentős nemzetközi összefogással megvalósult kutatás során öt kontinens 31 tavát érintő adatokat hasonlítottak össze, melyek közé dr. Weiperth András, a Szent István Egyetem kutatójának közreműködése révén a Balaton is bekerülhetett.

(Fotó: dr. Weiperth András)