Nem érzi jogosnak azokat a kritikákat, amelyeket a megszerzett állami támogatások miatt kapott – erről is beszélt a 24.hu-nak adott interjúban Laposa Bence borász, étteremtulajdonos, a Balatoni Kör lemondott elnöke, akinek érdekeltségei a legnagyobb összeghez jutottak hozzá az egyesület tagjai közül a Kisfaludy-program egyedi támogatásaiból. A Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója elmondta azt is, miért kapott 2016-ban pénzbüntetést sikkasztásért. Szó volt a balatoni vendéglátás fejlődéséről és arról is, van-e feszültség a budapesti és a vidéki vendéglátósok között.
Szakadó esőben részletezi Laposa Bence a szálvesszős és a csapos metszés közötti különbséget, miközben autójával körbevezet minket Badacsony egy részén. 25 különböző területen van szőlőjük, ezek közül mutat meg néhányat. Pincészetük évente 500 ezer üveg bort ad el, ezzel a régióban az élmezőnybe tartozik. Ennél nagyobbra nem is szeretnének nőni, inkább a minőségre mennek rá. Laposáék négy vendéglátóhelyet is üzemeltetnek Badacsonyban, kettő közülük családi tulajdon. Ezekben is körbevezet, kettőben éppen felújítás van.
„Nincs sem palotám, sem Ferrarim” – mondja a borász, miközben elkanyarodunk a 70 négyzetméteres házuk előtt. Azokra a kommentekre utal, amelyeket a turisztikai támogatásokról szóló cikkünk után kapott. Mint a 24.hu is megírta, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet egyik tanácsadója. Az általa vezetett érdekvédelmi szervezetben akkora feszültséget okozott a pénzosztás, hogy Laposa felajánlotta lemondását a Balatoni Kör éléről. Ugyanakkor interjúnkban arról beszél, nem érzi jogosnak a kritikákat, és mesél arról is, hogyan lett egy családi ház előtti kis pincéből 30 hektáros borászat.
Mióta foglalkozik a családja borászattal, és miért éppen Badacsonyban?
Édesanyám badacsonyi, a Hableánytól 100 méterre van a szülői ház, a gyerekkorunkat részben itt töltöttük. Édesapám pedig, bár budapesti születésű, hosszú évek óta a magyarországi borvidékekkel, szőlőhegyekkel foglalkozik. Több könyve jelent meg a témában, a legutóbbi Badacsonyról. A szőlőre elsősorban mindig mint a magyar táj és kultúra részére tekintett, nem mint növényre, aminek a terméséből bor készül. De előbb-utóbb szeretett volna saját bort készíteni. A helyszín pedig édesanyám miatt adott volt.
Hol voltak az első tőkék?
A szülői háznál volt egy kis pince és egy kis szőlő, ott készültek az első borok. A kárpótláskor vette meg édesapám az első nagyobb területeket, 3-4 hektárt, ez nőtt mára körülbelül 20 hektárra, és további 10 hektárt bérlünk.
A cikk folytatása itt érhető el.