Kodolányi János, Kossuth-díjas író születése 120., és halála 50. évfordulója alkalmából emlékművet állíttatott a Balatonfüredi Önkormányzat a füredi Panteonban. Kodolányi a Dunántúl írója is egyben, hiszen Akarattyán telepedett le, és megfordul a füredi Lipták házban, ekkor találkozik a magyar irodalom hatalmas triásza, Kodolányi, Németh László és Illyés Gyula.
Tájélménye, balatoni léte, életművének időtálló, klasszikus értéke révén helye van a Panteonban, és könyveinek minden magyar olvasó könyvespolcán – fogalmazott Praznovszky Mihály az emlékmű avatását a veol.hu tudósítása szerint.
Az irodalomtörténész emlékeztetett: Kodolányi, aki a legnagyobb magyar levélíró is, a magyar irodalom legmeghatározóbb alakja, és nemcsak a 20. századé. Hatalmas életművet hagyott ránk, minden életkorban érdemes olvasni, mert különleges felfedezésen lesz részünk, fogalmazott Praznovszky Mihály. Hozzátette, hármas egység az életműve: pályakezdőként mélyből jövő, móriczi, tolsztoji indulatokkal, érzelmekkel, drámaian mutatja be a 20. század elejének magyar szegénységét, és riasztó jövőképet fest. A másik Kodolányi a 20-as, 40-es években megírja a magyar mitológiát, a Tatárjárás, és az Államalapítás könyveivel, felhívja a figyelmet a német veszélyre, majd harmadik időszakában, a 40-es, 50-es években hatalmas mítosz regényeket ír, Gilgamestől Jézusig jut el.
Az ünnepségen Praznovszky Mihály köszöntője után az író rokona, Kodolányi Gyula, Prima Primissima-díjas költő mondott avatóbeszédet, majd Bóka István polgármesterrel együtt leplezte az emléktáblát, ahol a megjelentek, köztük a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület tagjai, koszorúkat helyeztek el. Az ünnepen Bálint János, Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész, és Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész adott műsort – tudósít a veol.hu.