A negyedik találkozót az évfordulók jegyében a magyar irodalom jelesei évfordulójának szentelték. Többek között Tamási Áron, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes és Dsida Jenő munkásságával foglalkoztak. A konferencia védnöke – immár hagyományosan – Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke, támogatója az Anyanyelvápolók Szövetsége.
Bár örvendetes módon minden évben néhány fővel gyarapszik a résztvevők, így az előadók létszáma, a jelenlévők hangsúlyozták, hogy sikerült megőrizni a baráti, családias hangulatot, amire a továbbiakban is törekednünk kell – kezdte a Magyar Nemzetnek adott összefoglalóját Pusztay János nyelvészprofesszor, a konferencia szervezője és házigazdája. Az idei rendezvényt a magyar irodalom jelesei évfordulójának szentelték. A sajtóban is a legtöbbször Tamási Áronról esik szó, mi is egy teljes szekcióval adóztunk tiszteletének, amelynek előadói Sipos Lajos professzor, Medgyessy Éva, Pál-Lukács Zsófia, Molnár Zsolt és Sántha Attila voltak – sorolta.
A nyelvészprofesszor kiemelte, hogy évfordulója van – egyebek között – Gárdonyi Gézának, akiről Egey Emese, Finta Éva és – közvetve, egy nyelvjárásban előadott Göre Gábor-utánzattal – Pusztay János beszélt, Karinthy Frigyesről Fábián László és Moritz László értekezett. Mint említette, több határon túli írónak, költőnek is van évfordulója, amelyekről részben tudhat a hazai közvélemény, így Dsida Jenőről, akiről Muzsnay Árpád tartott előadást, illetve a Dsida-versek angol nyelvű fordításáról Bertha Csilla.
Több évforduló kevésbé ismert, s a konferencia határon túli résztvevőinek előadásából szerezhettünk róluk tudomást. A kárpátaljai irodalom jubilánsairól Dupka György és Zékány Krisztina, a felvidéki jubilánsról, Ozsvald Árpádról Máté László beszélt, Cseke Péter Kemény János írói indulásának műhelyeit mutatta be. Kelemen Mária, mintegy megelőzve a közelgő évfordulót, Petőfi Sándorról tartott előadást. A magyar irodalom román fordítójáról, Gelu Pateanuról Farkas Wellmann Endre beszélt
– mondta Pusztay János.
A professzor kiemelte, hogy jelentősen gazdagították a konferencia programját az olyan magas színvonalú, művészi stílusban megfogalmazott előadások, mint Árkossy Istvánnak Áprily Lajosról, Jánosi Zoltánnak a Nagy László verseiből kisugárzó Csokonai-arcképről tartott előadása. Verselméleti, illetve nyelvi kérdésekről Bertha Zoltán, Fűzfa Balázs és Karádi Zsolt beszélt. Érdekes összefüggést tárt fel jog és irodalom kapcsolatáról Andrási Dorottya Mikszáth Különös házasság című regénye alapján. Irodalom és a szociográfiai emlékezet kérdéséről beszélt Horváth Júlia Borbála Trianontól az ukrán határig című előadásában. Informatív volt Bonczidai Éva nagy lelkesültséggel fűtött beszámolója az általa szerkesztett Magyar Kultúra magazin küldetéséről.
A konferencia kiegészítő programjában szerepelt egy összeállítás Keresztury Dezső verseiből, melyeket Pusztay János adott elő. – Ezzel nemcsak a tavaly megkezdett hagyományt folytattuk, amikor az akkor friss Kossuth-díjas Vári Fábián László verseiből készült összeállítás, hanem megidéztük a hely szellemét is – emelte ki Pusztay János.
A konferenciának helyszínt adó művelődési ház közvetlen szomszédságában áll Keresztury Dezső egykori szőlősháza, ahonnan az 1930-as években elindult a Kodály-módszert népszerűsítő Éneklő ifjúság mozgalom, amint azt a ház falán lévő márványtábla is hirdeti. Ebben az épületben működött 2008–2013 között a Pusztay János alapította Collegium Fenno-Ugricum intézet, amely vállalt tudományos tevékenysége mellett rendszeresen szervezett irodalmi esteket – így Keresztury-estet is –, továbbá tudományos-ismeretterjesztő előadásokat a település lakosainak.