Egy hónap telt el a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet tervezet (BATÉK) és melléklete, a Vízparti Terv nyolcnapos társadalmi egyeztetésének július 23-i lezárása óta. Összefoglaljuk a történteket, elérhetővé téve a nyilvánosságot kapott véleményeket most, amikor még a régi vízparti szabályozás van érvényben, de rövidesen megjelenhet az új.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára a közösségi médiában arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a balatoni Vízparti Terv előkészítését kétéves egyeztetési folyamat kísérte, amelybe bevonták a helyi lakosságot, önkormányzatokat, civil szervezeteket és szakértőket is. A kormány július 16-án hirdette meg az egyeztetés utolsó szakaszát, amelynek során július 23-ig várták az észrevételeket. Az utolsó körben közel ezer javaslat érkezett, ami jól mutatja, hogy a Balaton jövője sokak számára kiemelt ügy. Lánszki Regő hangsúlyozta: a vélemények feldolgozása augusztusban zajlik, a jogszabályt ősszel fogadhatják el.
A BATÉK-rendelet tervezete különös figyelmet kapott portálunkon is, hiszen számos település jövőbeli területfelhasználását, a beépíthetőség kérdését és a vízpart közösségi használatának feltételeit érinti. Az elmúlt években önkormányzatok, civil szervezetek, szakértők és magánszemélyek egyaránt megfogalmazták véleményüket: voltak, akik csak kisebb pontosításokat kértek, mások a tervet koncepcionálisan hibásnak, elégtelennek vagy elkésettnek tartják. Több véleményező teljes terjedelmében nyilvánosságra hozta álláspontját, amelyet lapunk is közölt; civil szervezetek saját honlapjaikon és közösségi oldalaikon is publikálták észrevételeiket, ami az átláthatóság szempontjából üdvözlendő.
Összeállításunkban bemutatjuk a legrelevánsabb véleményeket, amelyek korábbi számainkban már közöltünk:
- A Balatoni Szövetség elnöke 2024 augusztusában úgy nyilatkozott: nem elfogadható, hogy a terv egyes esetekben magáningatlanok értékét növelheti, önkormányzatoktól von el jogkört, és bizonyos helyeken nagyobb vízparti beépítést is lehetővé tenne. (forrás itt)
- Balatonfenyves önkormányzata csónakkikötők létesítésének lehetőségét kérte, és kifogásolta a nádastérkép több pontatlanságát. (cikk itt)
- Balatonakali polgármestere kedvezően nyilatkozott: szerinte a terv előnyös a község számára, hiszen megmaradtak a zöldterületek és nőtt a parti sétány kialakítására szánt terület. Ezt a helyi kiállás eredményeként sikerült elérni, amikor magánérdekek helyett a közérdeknek kedvező módosításokat fogadtak el. (forrás »)
- A HUN-REN BLKI kutatói a tó vízminősége, algásodása és a nádállomány változásai kapcsán többször is jelezték: a mostani algásodás része annak az átrendeződésnek, amely összefügg a klímaváltozással. (cikk itt)
- A Balatoni KaPoCS – CSPK Egyesület szerint az új szabályozás az alapcéljaival ellentétes, és kedvezőtlen változásokat hozna Csopak esetében. Legnagyobb sérelmük, hogy az egykori BAHART-telek magánkézbe kerülése után elveszhet a közhasználatú móló és a hozzá tartozó zöldterület. (cikk itt)
- A csopaki kikötőfejlesztés érdekében tervezett nádasáttelepítést a CSPK Egyesület és a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) jogi úton egyelőre megakadályozta: a Veszprémi Törvényszéken pert nyertek. (részletek itt)
- A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata javasolta, hogy a bójamezők telepítését engedélyezzék ott, ahol a strandok és kikötők közelében megfelelő műszaki tartalommal ez megoldható – de ne olyan helyen, ahol a nádas sérülne. (cikk itt)
- A Csopak–Paloznak Horgászegyesület aláírásgyűjtést szervezett a Sport utcai csónakkikötő megmaradásáért, mivel a terv a létesítmény területét nem jelölte, mint csónakkikötő kialakítására számba vehető helyszínt. (részletek itt)
- Egy szakértői elemzés szerint a BATÉK területi hatályának bővítése és a preambulum előnyös, ugyanakkor a szabályozás keretjellege és a közhasználat körüli bizonytalanság miatt visszalépést is jelenthet. (elemzés itt) A terv 134 helyszínen, mintegy 150 hektáron ír elő olyan átminősítést, amely csökkentheti a zöldfelületeket, miközben nő a burkolt felszín aránya, például kempingek és tervezett közparkok üdülőterületté vagy kikötővé alakításával. (részletek itt)
- Legutóbb több civil szervezet és állampolgár kifogásolta, hogy a BATÉK társadalmi egyeztetése nem a hatályos jogszabályok szerint zajlott. Szerintük a törvényesség helyreállítására és a véleményezők megfelelő tájékoztatására van szükség. (részletek itt)