Nem fér kétség hozzá, hogy az éghajlatunk – és vele a Balaton – példa nélküli változásokon megy keresztül. „Már rég nem éghajlatváltozásról beszélünk, ennél sokkal keményebb a helyzet – én inkább úgy mondanám: klíma-K.O – nyilatkozta a Hellovidéknek Dr. Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Bár nem szeretne jóslásokba bocsátkozni, szerinte éveken belül a Balaton mediterrán jellegű tóvá válhat, annak minden lehetséges következményeivel.
20-25 évvel ezelőtt a Balatonnak nyár végén két arca volt: az algásabb Keszthelyi-, Szigligeti-medence, és a tisztább vizű Szemesi- és Siófoki-medence. Ez a különbség látszik most eltűnni, már nyár elején helyenként bealgásodott a Balaton, és nemcsak a nyugati, hanem a keleti része is. Nem tudjuk biztosan, mi áll a háttérben, de a klímaváltozás az egyik gyanúsított – fogalmazott Dr. Tóth Viktor.
A klímaváltozás vizsgálatának első lépése mindig is a történelmi adatok összegyűjtése, a második pedig ezek rendszerbe helyezése volt. Az első lépés során megpróbáltuk összegyűjteni minden elérhető hőmérsékleti adatot, ami a Balatonra vonatkozik – bármilyen forrásból. Vannak a klasszikus mérések, amelyek immár száz éve zajlanak. Ezeket a Vízügy és a Limnológiai Intézet végzi. Fontos azonban tudni, hogy ezek a mérések többnyire a tó közepén történnek, és havonta nagyjából hat mérést végez a két intézet. Ebből nehéz pontos képet alkotni, de hosszú távú tendenciák kimutatására alkalmasak. Viszont számomra az volt a fő problémája ennek az adatsornak, hogy mindössze hat mérési pont alapján nagyon nehéz a közel 600 négyzetkilométeres Balaton egészére rálátni – tette hozzá a kutató.
Megpróbálták összegyűjteni azokat az alternatív lehetőségeket, ahonnan további felszíni vízhőmérsékleti adatokat tudnának kinyerni. Az egyik ilyen lehetőség a műholdas adatokból történő hőmérséklet-becslés volt, de más forrásokból is gyűjtöttek. A klímaváltozás felmérésének első két lépése az adatgyűjtés és a rendszerezés. Innentől kezdve már a klímakutatók dolga, hogy ezeket az adatsorokat felhasználják: modellt válasszanak, azt alkalmazzák, és különböző jövőbeni – optimista vagy pesszimista – forgatókönyvek alapján előrejelzéseket készítsenek.
Ezeket az adatokat alapvetően saját kutatásaikhoz akarták használni – korábban ilyenek nem álltak rendelkezésre, most már igen. Ezeket körbeadták, nyilvánosan elérhetők, bárki letöltheti, és innentől kezdve akár hosszú távú előrejelzéseket is lehet készíteni a Balatonra.
Amit mi leírtunk, az a múltbeli változások tényszerű összefoglalása. A jövőt csak nagyon óvatosan lehetne előrejelezni – mi kizárólag a múltat vizsgáltuk. Ez a múlt viszont egyértelműen azt mutatja, hogy az elmúlt nagyjából 150 év során a Balaton vízhőmérséklete mintegy 2,2 Celsius-fokkal emelkedett. Ami különösen aggasztó, hogy a változás nagy része az elmúlt 30 évben következett be. Az azt megelőző 120 év alatt mindössze körülbelül 0,5 fokos emelkedést regisztráltunk, majd a ’80-as évek közepén történt egy töréspont a hőmérsékleti trendekben: ezt követően a melegedés üteme hirtelen felgyorsult. Azóta a hőmérséklet-emelkedés mértéke nagyjából három-négyszeresére nőtt az előző korszakhoz képest – fogalmazott Dr. Tóth Viktor.
Az elmúlt 25 évben észrevettek bizonyos tendenciákat, amelyek az éghajlatváltozáshoz köthetőek: például a balatoni nádas lassú eltűnését, ami évi 1-2 hektár nádas terület elvesztését jelenti az elmúlt 25 évben. Ezzel párhuzamosan a nád mennyisége csökken, a gyékényé növekszik. Ez nem csak a klímaváltozás, hanem a túlzott vízszabályozás, valamint az emberek rövid távú érdekei, pénzügyi tervei miatt is bekövetkezik – ezeket a hatásokat azonban még nem tudjuk pontosan elkülöníteni.
A nádasoknál és a vízminőségben is átrendeződés zajlik. A természet lassan reagál ezekre a változásokra, és a kutatók már észrevették a folyamatokat, csak a hétköznapi emberek még nem. Mire ők is érzékelik, addigra a változások már előrehaladottak lesznek, és a nagy ökoszisztémákra jellemző tehetetlenség miatt, a helyzet sokáig fog romlani. Ha egyszer elindul egy folyamat, például a nádas csökkenése, az nagyon hosszú ideig folytatódhat, ha nem változtatunk a vízszintszabályozáson vagy a klímaváltozás elleni intézkedéseken – mondja a kutató.
Beszélt arról is, hogy véleménye szerint a mostani algásodás része egy olyan átrendeződésnek, amely összefügg a klímaváltozással és a nádassal is. A nádnak van víztisztító hatása, ugyanakkor bizonyos körülmények között tápanyagokat is kibocsáthat. Úgy tűnik, elértük azt a pontot, amikor a nád az üledékből kinyert szervetlen tápanyagokat kiengedi a környező vízbe, ezzel hozzájárulva az algásodáshoz. Ezek a folyamatok valószínűleg összefüggenek, de a pontos ok-okozati háttér még nem ismert – tette hozzá.
A kutató szerint éveken belül a Balaton egy mediterrán jellegű tóvá válhat. Ez azt jelenti, hogy a mediterrán tavaknál ismert problémák nagy valószínűséggel meg fognak jelenni a Balatonban is, elsősorban az algásodás. Fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen problémákat okozó fajok már jelen vannak a Balatonban, csak eddig a hőmérsékletviszonyok nem kedveztek nekik. Most azonban ez változhat, és egy kis további felmelegedéssel akár olyan helyzet alakulhat ki, aminek kezeléséhez nincs elég tapasztalatunk. A kérdés az, hogy ki akar majd olyan helyre jönni, ahol rossz a vízminőség – mert ha ez bekövetkezik, az a turizmusra is súlyosan hat majd. Ezt a folyamatot előre kellene kalkulálni és kezelni, de sajnos semmilyen komoly kormányzati szándék nincs ezzel kapcsolatban. Ez pedig nagyon aggasztó – vetette fel aggályait Dr. Tóth Viktor.
A teljes interjú ide kattintva olvasható.