Hogyan válhat nemzetközi sikersztorivá a Veszprém-Balaton 2023 EKF program? (turizmus.com)

Hogyan kapcsolódhat egymáshoz a kultúra és az innováció? Hogyan lehet az Európa Kulturális Fővárosa cím a kreatív-ipari térséggé válás katalizátora? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresték a résztvevők a választ „A kultúra, mint a város- és régió rezilienciájának kulcsa” című konferencián.

 

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program az unió egyik legsikeresebb programja, 2023-ban pedig Magyarország legfontosabb kulturális projektje lehet” – hangsúlyozta programnyitó köszöntőjében Porga Gyula, Veszprém polgármestere a turizmus.com tudósítása szerint.

Hangsúlyozta, hogy számukra nem csak egy projektről, hanem óriási lehetőségről és egy város- és térségfejlesztési eszközről van szó, melyekkel kulturális-művészeti válaszok adhatók a városok vállát nyomókérdésekre. Ambíciójuk, hogy 2030-ig Veszprém a saját kategóriájában Európa 20 legélhetőbb városa közé kerüljön. A cél eléréséért nem egyedül, hanem a Bakony-Balatoni térséget megszólítva szálltak versenybe, mert úgy gondolták, hogy csak együtt lehetnek sikeresek. Közel 120 önkormányzat és civil szervezet vállalta velük a kalandot és az anyagi elköteleződést: mindegyikük lakosonként és évenként 1 eurós összeggel segíti a programot.

Hiszek benne, hogy a 21. század a Veszprémhez hasonló középvárosoké lesz” – emelte ki, hozzátéve, hogy a kultúrához a jelenlegi nehéz helyzetben is ragaszkodni kell, ez teheti Veszprémet a 21. század nyertesévé.

A kultúra, az innováció és a 21. század definícióját igyekezett meghatározni György László, innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár „A kultúra és az innováció kapcsolata a 21.században” címmel megtartott, gondolatébresztő előadásában.

„A kultúra azt mondja meg,mit tartunk fontosnak, az innováció alapja pedig a bátorság és a kreativitás kultúrája” –összegezte, osztva Porga Gyula véleményét, miszerint a jól működő közösségeké lehet a jövő.

György László szerint a 21. század a gyors változások és a kiszámíthatatlanság kora, ami új alapállásként az alkalmazkodást követeli meg tőlünk. Fontos az élvonalbeli technológiák megértése és kultúrájuk kialakítása magunkban és a közösségünkben is.

A politikus előadása zárásaként az élet fája hasonlattal mutatta be, hogyan kapcsolódik össze a kultúra és az innováció: ha az élet fájának gyökerei erősek és szerteágazók, akkor erős, az élet viharainak ellenálló törzs tud kifejlődni belőle, amiből aztán a világnak utat mutató felfedezések hajthatnak ki.

Milyen kihívásokkal kell megküzdeni egy sikeres kulturális innováció megvalósításához? – taglalta az a kerekasztal-beszélgetés, melyen neves hazai intézmények vezetői (Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője, Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a MÜPA vezérigazgatója, Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója, Kőrösi Orsolya, a Robert Capa Központ ügyvezető igazgatója, Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézet igazgatója) fejtették ki a témával kapcsolatos véleményüket.

„Európa Kulturális Fővárosának lenni nem rövid távú befektetés, hanem hosszú távra határozza meg az irányokat” – emelte ki Káel Csaba, miért fontosak azok az innovációs törekvések, melyek a filmhez hasonlóan idővel kultúrává válhatnak.

A napról napra történő megújulás fontosságát emelte ki Batta András, annak érdekében, hogy kulturális kincseinket a mai kor igényei szerint transzformálni lehessen. „Megfelelő vizualitással és technikai újítással az ajtók nyílnak ki és a nehéz művek is emészthetővé válnak” – szögezte le.

A konferenciának helyet adó Magyar Zene Háza is jó példa arra, mondta Baán László, hogyan lehet jelen egyszerre egy intézményben az innováció és a kultúra. Az itt kialakított kiállítás jó példa arra, hogyan lehet a zene több ezer éves történetéről olyan kreatív és innovatív nyelven mesélni, amit mindenki megért.

Elhangzott, hogy a várakozások ellenére a Covid a digitális kultúrafogyasztásban csak egyes rétegekben és korosztályokban hozott igazi áttörést, a személyességet és az együttlétet a digitalizáció nem tudja pótolni.

A beszélgetés résztvevői arról is értekeztek, miért fontos az esemény népszerűsítésében a városok és intézmények együttműködése. Kitértek arra, hogyan lehet megmutatni a kultúra fontosságát, és hogyan lehet a magyar kultúráról a világ számára is üzenetet hozó újdonságként mesélni.

Több dolog köt bennünket össze, mint ami elválaszt” – kezdte „Az Európa Kulturális Fővárosa cím, mint egy új kreatív-ipari régió katalizátora” címmel megtartott előadását Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.Az EKF programsorozatának hagyományosan a helyi közösségek identitásának megerősítése, európai kultúra sokszínűségének bemutatása és az európai identitás megerősítése a célja. Ahogy Navracsics Tibor hangsúlyozta, olyan célt érdemes követni, amely a kultúra erősítésén keresztül a turizmus, az imázskezelés, a városi revitalizáció, valamint az ipar- és munkahelyteremtés révén a régió gazdasági modelljéhez is hozzájárul.

Miközben olyan nagyívű távlatokat, mint a 950 projektet megvalósító és ezekkel több mint 11 millió látogatót vonzó Marseille-Provance 2013-as programja nem tűztek ki maguk elé, úgy vélik, a projekt jó lehetőséget kínál arra, hogy javítsák a térség statisztikai adatait a felzárkózás tekintetében is.

Szó esett arról, hogy gazdasági szempontból kifejezetten erős térségről beszélhetünk, melynek turizmusa ugyanakkor megszenvedte a koronavírus járvány időszakát. A közlekedési infrastruktúra javításán is dolgozni kell ahhoz, hogy a fejlődés dinamikája megmaradjon: a 8-as főút teljes gyorsforgalmi kiépítése egyelőre fájóan hiányzik, az északi part sem rendelkezik jelenleg gyorsforgalmi út bekötéssel és vasúthálózattal.

Szándékosan kevés infrastrukturális fejlesztésben gondolkodtak, viszont fontosnak tartják, hogy ami megvalósul, az tágabb értelemben vett kulturális célokat szolgáljon.

„A program révén olyan fenntartható gazdasági modellt létrehozására kell törekedni, melynek lényege a gasztronómia, a kézművesipar, és a Pannon Egyetemre épített tudásipari megoldások” – zárta szavait a politikus.

„Ötlettől a megvalósításig – avagy, hogyan formálódik egy város és egy régió jelenje és jövője az Európa Kulturális Fővárosa program hatására” címmel megtartott kerekasztal-beszélgetésen Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármestere, Fejérdy Tamás, az Európa Kulturális Fővárosa Monitoring Testületének tagja, Markovits Aliz, a VEB2023 Zrt. vezérigazgatója, Mike Friderika, a VEB2023 EKF programfejlesztési igazgatója, Miszlivetz Ferenc, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatója és Szalay Tamás, a Pécs 2010 EKF program kulturális igazgatója osztotta meg egymással gondolatait.

„Nincs rá egységes recept” – fogalmazták meg a beszélgetés során személyes elhivatottságtól fűtött gondolataikat a megvalósításról a beszélgetés szereplői. A konferencia résztvevői megtudhatták, hogyan állt fel az EKF program – melyre sokkal inkább ösztöndíjként, mint címként tekintenek – megvalósításán dolgozó csapat, hogyan inspirálták egymást, hogyan valósult meg a közös gondolkodás.

Megtudhattuk azt is, hogyan fogalmazták meg a közösen megvalósítani kívánt, s a társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóságot is szem előtt tartó célokat, és hogyan tették érdekeltté ebben a gazdasági vállalkozásokat.

A résztvevők hangsúlyozták: a Beyond elnevezésű program organikusan alakult, abban az alulról jövő kezdeményezéseknek nagy szerep jutott. Nem feltétlenül nagy nevekben gondolkodtak, hanem helyi kezdeményezésekre építve olyan, színes mozaikot raktak össze, mely a térség sokszínűségét autentikusan megmutatja.Többször kiemelték, hogy a megvalósítás minden résztvevő számára egyfajta tanulási folyamat volt, melyben a résztvevők a győztes-győztes elve alapján közösen valósítják meg elképzeléseiket, így végül mindenki a projekt nyertese lehet.

A tudatos tervezésnek nagy szerepe lesz abban is, hogy mindaz, ami elindult, 2023 után is folytatódjon.A tartalmas előadások és beszélgetések után került sor a VEB2023 EKF klasztereinek és a megvalósított programoknak a bemutatására is, majd a kulisszák mögé pillanthattak be a résztvevők egy sajtó háttérbeszélgetés keretében.

Az egész napos programot Markovits Aliz, a VEB2023 Zrt. vezérigazgatójának inspiráló szavai zárták.