Gyógyszermaradványok a vizekben – pontosítanak a magyar kutatók

A jelentősebb ökológiai problémák közé tartozik világszerte a szintetikus gyógyszer-hatóanyagok természetbe kerülése. A világ folyóinak szennyezettségéről a közelmúltban megjelent, több magyar média által is felkapott hír pontatlanságairól, és saját kutatásaikról beszélgetett a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) szakembere a tihanyi intézet első podcastjában.

 

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány globális léptékben hasonlítja össze a folyók emberi eredetű gyógyszerhatóanyag szennyezettségét. A cikk szerint a kutatók a világ 258 folyójának több mint ezer pontján vizsgáltak vízmintákat, és a vizsgált folyószakaszok negyedében mutattak ki potenciálisan mérgező mennyiségű gyógyszerszármazékot és más, emberi fogyasztásból származó vegyületet. Minden kontinens folyóiban találtak gyógyszerszennyezést, továbbá a nikotin, a koffein és a paracetamol mindenütt felbukkant, beleértve az Antarktiszt is. Világszerte kimutatták a folyókban a bétablokkolókat, antibiotikumokat, antidepresszánsokat, altatókat és antihisztaminokat.

 

Megkérdőjelezhető következtetések?

Pirger Zsolt, a BLKI Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportjának vezetője és Kondor Attila, a CSFK Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont projektvezetője hasonló
felméréseket végeztek idehaza a Balatonban és a Dunában.

Abban mindkét kutató egyetértett, hogy bár a szerves eredetű nano- és mikroszennyezők témája nem új, mégis rendkívül fontos, továbbá az is, hogy ismét a közvélemény elé került a probléma. Ezen a tényen az sem változtat, hogy a cikkben leírt kutatások során gyakorlatilag teljesen felrúgták a vízmintavétel már kidolgozott tudományos szabályait, emiatt az eredmények, az abból levont következtetések és a felállított összefüggések finoman szólva is megkérdőjelezhetők – állítják.

Álláspontjuk szerint ezt csak fokozza az a tény is, hogy egyszeri mintavételezés alapján vontak le következtetéseiket a szakcikk szerzői. A tanulmány országonként teljesen különböző vízfolyásokat hasonlít össze, a bennük talált gyógyszerhatóanyag típusok és koncentrációk jellemzése alapján. Korrekció nélkül összevetik például az Amazonas- medence egy érintetlen patakjának szennyezettségét a Szahara szélén található szennyvíz-elvezető árokkal.

A különböző mintavételi helyek szennyezettsége alapján ezután az adott ország fejlettségére következtetnek. Például abból, hogy Bolíviában megmintázták a főváros, La Paz útszéli csatornarendszerét és kis vízfolyásait, arra a következtetésre jutottak, hogy Bolíviában nagyon szennyezettek a folyók, míg egy venezuelai esőerdő kis patakját mintázva úgy találták, hogy ebben az országban semmi gond sincs. Nem vették figyelembe a szezonális vízhozam-változásokat sem, így előfordult, hogy valahol aszályos, máshol csapadékos időszakban vettek vízmintát, ami a keresett hatóanyag koncentrációját értelemszerűen jelentősen befolyásolja. Nem derül ki egyértelműen a kéziratból, hogy milyen szempontok szerint választották ki a vizsgálandó hatóanyagok körét. Ez is fontos kérdés, hiszen országonként változhatnak az engedélyezett anyagok, egy adott gyógyszer hatóanyagtartalma és a lakosságra jellemző gyógyszerfogyasztási szokások is eltérők lehetnek – a két magyar kutató szerint.

 

Kutatások a Dunán és a Balatonban

A szerzők Magyarországon egy rövid dunai szakaszon vettek mintákat, az ezekben kimutatott hatóanyag koncentrációk nagyjából megegyeznek a korábbi vizsgálatban mért eredményekkel. A BLKI vizsgálatai alapján a cikkben említett leggyakoribb hatóanyagokból kettő a Balatonból is kimutatható.

A magyar kutatók álláspontja szerint a külföldi tanulmányról megjelent publikációban összemossák a humán és az ökológiai kockázatokat, holott a felszíni vizekben mért gyógyszerhatóanyag koncentrációk rövidtávon humán kockázatot nem jelentenek, míg azok ökológiai hatása már mérhető.

A CSFK futó projektjében a természetben működő adszorbensek modellezésén dolgoznak, eddigi eredményeik bíztatók. A BLKI kutatói komplex megközelítéssel, vízi modellszervezetek segítségével, egyed szinten a viselkedési mintázatok megváltozásában, az idegrendszeri hálózatok és a neuronok szintjén a sejt-sejt kapcsolatok és a sejtműködések megváltozásában, továbbá molekuláris és gén szinteken is keresik a magyarázatot az emberi eredetű hatóanyagok káros hatásaira az egyébként nem célzott szervezetekben.

Világszerte veszélyt jelenthetnek a vizekben található gyógyszerszármazékok, így mind a kutatások támogatása, mind a közvélemény edukálása fontos feladat – hangsúlyozták a magyar kutatók.