A Földön az emberi tevékenységgel érintett területeken 20 százalékkal csökkent a fajok sokfélesége, azaz a biodiverzitás, ami az ökoszisztémák működésének megváltozásához vezethet – számolt be Tapolczai Kálmán, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa a HírBalatonnak egy olyan nemzetközi tanulmány legfőbb megállapításáról, amelynek ő is társszerzője volt.
A tanulmányt a napokban publikálta a tudományos világ két kiemelkedő lapjának egyike, a Nature. (Ha ebben a lapban megjelenik egy kutatási eredmény, vagy tanulmány, annak súlya van. Vagy azért, mert nagyon aktuális témáról szól, vagy azért, mert globális szintű kérdést feszeget.)
A globális szinten vizsgálódó tanulmányban a nemzetközi kutatócsoport az ökoszisztémákat érő öt legjelentősebb emberi terhelés – a szennyezés, az éghajlatváltozás, az erőforrások kiaknázása, az invazív fajok megjelenése és az élőhely-átalakítások – hatásait vizsgálták.
„Elmondható, hogy ma a klímaváltozás és a biodiverzitás-vesztés a két legnagyobb környezeti krízis” – fogalmazott a tudományos munkatárs.
Százezer helyszín górcső alatt
Tapolczai Kálmán elmondta, a nemzetközi kutatócsoport, amelynek ő is tagja volt, metaanalízist (ez egy olyan statisztikai elemzés, amely több tudományos tanulmány eredményeit egyesíti és együttesen elemzi) végzett. Olyan publikációkat gyűjtöttek össze a világ minden tájáról, amely az emberi tevékenység hatásait vizsgálta az élőlényközösségekre. Mintegy 73 ezer publikációból szűkítették a kört többféle szempont alapján, végül 2133 tanulmány eredményeit vetették össze, melyek között voltak balatoni kutatások is. Ezzel mintegy 50 ezer emberi befolyás alá került helyszínt vetettek össze ugyanennyi természetes élőhellyel, vagyis referencia-hellyel.
Régóta tudunk az emberi tevékenység pusztító hatásairól, de hogy ennek globális szinten mekkorára tehető a mértéke, azt ez az átfogó tanulmány mutatta ki először, számszerűsítve az emberi hatás mértékét – hangsúlyozta a tudományos munkatárs.
Hozzátette, meglehet, hogy egy laikusnak nem sokat mond annak megállapítása, hogy az emberi beavatkozás a fajok sokféleségét ötödével csökkenti, valójában egy igen riasztó érték a 20 százalékos fajvesztés, és maga az is, hogy globális szintű ez a jelenség.
Ahonnan eltűnnek fajok, ahol az élőhelyközösségek megváltoznak, azok a területek nem biztos, hogy el tudják látni a korábbi funkciójukat. Ez fel kell hívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy rendkívül fontos kérdés az élőhelyek megőrzése, visszaállítása – mutatott rá a kutató.
Megjegyezte, ha egy fajközösség kevésbé változatos, az sérülékenyebb lehet. Más kifejezéssel élve, ha a biodiverzitás csökken, az ökoszisztémák sérülékenysége nő.
A Balaton már megmutatta a sérülékenységét
A Balaton különösen ki van téve az emberi hatásoknak. Horgászok, fürdőzők, vitorlázók használják.
Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a Balaton mindenekelőtt egy élővíz, mely csak akkor tudja a sokak által élvezett ökoszisztéma szolgálatatásokat nyújtani, ha megmarad annak – hangsúlyozta Tapolczai Kálmán.
Emlékeztetett arra, hogy a Balaton már megmutatta nekünk, milyen sérülékeny lehet egy ökoszisztéma. A 80-as, 90-es években óriási algavirágzások voltak a tóba jutó tápanyagterhelés miatt, amit aztán orvosolni tudtunk. 2019-ben azonban egy újabb, nagy mértékű algavirágzás hívta fel a figyelmet arra, hogy még számos kutatni való maradt a Balaton működésével és az emberi hasznosítás következményeivel kapcsolatban, hogy értelmezni, és ha kell megelőzni tudjuk a váratlan jelenségeket (romló vízminőség, várható árvaszúnyograjzás, stb.).
Ha továbbra is élvezni akarjuk a Balaton adta lehetőségeket, jobban kell óvni a tó élőhelyeit, nádasait, természetes partszakaszait. A változások időben történő észleléséhez pedig nagy szükség van a monitoring-rendszer fejlesztésére – hívta fel a figyelmet a kutató.
Ijesztően hasonló a végeredmény
Tapolczai Kálmán végül beszámolt arról is, hogy a kutatásukban kis földrajzi skálán vizsgálódva nem, de regionális, vagy kontinentális skálán vizsgálva kimutatták, hogy az emberi beavatkozások végül hasonló fajközösségeket alakítanak ki. Ennek ugyanazok lehetnek a hatásai, mint helyi szinten a biodiverzitás csökkenésnek: csökken az ökoszisztémák sokfélesége és stabilitása, romlanak az ökoszisztéma-szolgáltatások, felborul az ökológiai egyensúly – sorolta, hova vezet az emberiség pusztító hatása.