Különleges túraútvonal köti össze a Balaton-felvidék és a Bakony 14, többségében német gyökerű településének kálváriáját. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros által támogatott Via Calvaria – A csendhegyek útja a tömegturizmus helyett a helyi értékeken alapuló, lélekemelő élményt kínál. Nem múltidéző és nosztalgikus módon, hanem a mindennapi életünk részévé téve azt.
A Kárpát-medencei keresztutak száma 600 körülire tehető, amelyek közül mintegy 150 a zömében katolikusok lakta Dunántúlon található. Itt fogott most össze 14 település – Barnag, Szentjakabfa, Vöröstó, Bakonybél, Bakonynána, Jásd, Lókút, Olaszfalu, Zirc, Bakonygyepes, Gyulafirátót, Magyarpolány, Márkó és Városlőd –, ezek kálváriaépítményeit köti össze a Via Calvaria – A csendhegyek útja.
Egy új túraútvonal kijelölése nem egyszerű. Jelen esetben például 130 kilométer hosszú, és hosszából adódóan áthalad nemcsak magán- és erdészeti, de katonai területeken is. A civil összefogásnak tehát szüksége volt olyan szervezetre, amely kézben tartja a helyi kezdeményezés megvalósítását. Erre a feladatra vállalkozott a keresztény üzletembereket tömörítő ÉrMe – Értékmegőrző Hálózat, amelynek tagjai a keresztény magyarság alapértékeit mindenek felett valónak tekintik.
Önmagában már az, hogy ez a 14 település összefogott, példaértékű számunkra, nem beszélve arról, hogy kezdeményezésük célja, vagyis egy új keresztény zarándokútvonal létrehozása teljes mértékben összeegyeztethető alapelveinkkel
– mondta a Demokratának Tóth József, az ÉrMe Hálózat elnöke. Úgy érzi, rejtett gyöngyszemekre bukkant, amikor fővárosi emberként ellátogatott ezekbe a kicsiny, de gyönyörű bakonyi és Balaton-felvidéki falvakba.
Az itt élő, zömében betelepített német nemzetiségű lakosság máig nagy lelkesedéssel tartja saját népszokásait. Kálváriáik pedig, amelyek túlnyomó többsége az elmúlt kétszáz évben épült, szép történelmi, kulturális emlékek, amelyek lehetőséget kínálnak, hogy elcsendesedjünk és kiszakadjunk ebből a rohanó világból. Olyan szakrális helyek, ahol az ember önmagával, a természettel és hite szerint Istennel lehet együtt – tette hozzá.
A Via Calvaria tehát, amelynek zarándok-túraútvonalként való engedélyeztetése már folyamatban van, a tömegturizmus ellenpontjaként sokkal inkább a nemzetközi gyakorlatban évek óta emlegetett, kevésbé harsány „lassú turizmus” (slow tourism) egyik lehetősége.