Holdbéli táj, égnek meredő száraz fák – erre lehet figyelmes a Fenékpuszta és Sármellék közötti útszakasz mindkét oldalán az arraautózó. Utánajártunk és kiderült, hogy a jelenség mögött nincs semmi természetellenes. A Bakonyerdő Zrt. Keszthely-Sármelléki erdőtömbjében jelentkező foltos pusztulás a szerkezete miatt levegőtlenségre hajlamos talaj és egy esetlegesen hosszantartó magas talajvíz állás együttes hatása okozza – tájékoztatta a hirbalaton.hu-t Kovács Béla, a Bakonyerdő Zrt. természetvédelmi főelőadója.
Az 1970-es években a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kidolgozott egy tervet a „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer” kiépítésére, ami a Kis-Balaton újbóli mesterséges elárasztását, a mocsárvilág rehabilitációját foglalta magában. A munka két ütemben valósult meg: az első ütem a Hídvégi tó kialakítása 1985-re, a második ütem, a Fenéki tó elárasztása lényegében a 2000-es évek közepére készült el. A területen komoly védőgát és átemelő-rendszer valósult meg.
A Bakonyerdő Zrt. Keszthely-Sármelléki erdőtömbjében jelentkezett foltos pusztulás a nemes nyáras erdőállományokban. A foltos pusztulást a szerkezete miatt levegőtlenségre hajlamos talaj és egy esetlegesen hosszantartó magas talajvíz állás együttes hatása okozza. A talajadottságok sajátosságaiból, a talajvíz és a vízgazdálkodási viszonyok esetenként kedvezőtlen együttes hatásra következhetett be a jelenség. Kizárható olyan idegen eredetű szennyezés, mely a pusztulást okozta volna, a víz és talaj vonatkozásában egyaránt.
A talajvízszint évről évre változatosan, de mindenképpen emelkedett, a magas vízállás, a szinte minden évben bekövetkező tartós hőség miatti felmelegedéssel párosulva mintegy „meleg vízzár” alatt tartja a gyökérzónát a lápterületen.
A Bakonyerdő Zrt. továbbra is fontosnak tartja, hogy az adott területen a természeti folyamatok jussanak érvényre. A pusztuló faegyedek, a korhadó törzsek értékes élőhelyet biztosítanak rovaroknak, madaraknak, a vizes élőhely pedig jelentős a hüllők és kétéltűek szempontjából. Az aszályos időszakokban az alacsonyabb vízállás lehetővé teszi a mézgás éger, a bokor füzek megjelenését, így mindig jelen van a területen fás szárú növényzet – áll a szerkesztőségünknek megküldött tájékoztatásban.