Erős Tibor: „több időt töltünk majd kifejezetten a Balatont és vízgyűjtőjét érintő kutatásokkal” (Magyar Nemzet)

Kilenc év után újra önálló a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A tihanyi­ kutatóhelyet vezető Erős Tibor biztos abban, hogy váratlan események a jövőben is lesznek, hiszen a klímaváltozás és más globális környezeti ­hatások a Balaton állapotát egyre jobban érintik és befolyásolják. Az igazgató ­arról is szól, hogy az intézet nem hatóság, de szakmai kiállással segítheti a természeti értékek megőrzését.

Balatoni Limnológiai Kutatóintézet új vezetője szerint meg kell tartani az intézet hírnevét, nemzetközi eredményeket kell felmutatni, de emellett egyre több olyan kutatás is szükséges, amely kifejezetten a Balatonnal foglalkozik. Erős Tibor a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette: az egyik ilyen terület a tó tápanyagterhelésének kutatása, ehhez kapcsolódóan a Balaton algaállományának vizsgálata a klímaváltozással és a humán hatásokkal összefüggésben.

Ugyancsak fontos szerinte a Balatont és vízgyűjtőjét terhelő emberi eredetű nano- és mikroszennyeződések mennyiségi viszonyainak megismerése, a fő szennyezési források feltérképezése. Kiemelt feladat az inváziós, azaz nem őshonos hal- és makroszkopikus gerinctelen fajok monitorozása – illetve alapvető jelentőségű a környezeti DNS-alapú monitorozás bevezetése, hiszen e módszerrel hatékonyabban mutathatják majd ki például az inváziós fajok jelenlétét, terjedését a Balatonban és a vízgyűjtőn.

Terveim között szerepel szocioökológiai kutatások elindítása azért, hogy jobban megismerjük a társadalmi igényeket, ezzel segítve a társadalom szemléletformálását. Hasonlóan fontos a Kis-Balaton szerepének feltárása a biológiai sokféleség megőrzésében, a Balaton ökológiai folyamataiban. Mint látható, számos izgalmas szakmai kérdésre keresünk választ.

– fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy ha egy faj invázióssá válik, az ellen már nagyon nehéz bármit is tenni a Balaton hatalmas mérete miatt. Míg a kisebb tavakban több esetben is eredményesen megoldható egy-egy nemkívánatos inváziós faj eltüntetése (akár szelektív halászattal és kiválogatással vagy méreganyagok bejuttatásával), ez a Balaton esetében nem kivitelezhető. Szerencsére az idegenhonos halfajok telepítése már rég a múlté, így kezd fellélegezni a tó. E tekintetben javult a helyzet, bár egy-egy idegenhonos faj nagymérvű elszaporodása valóban még most is megfigyelhető.

A fekete törpeharcsa állománya például a 2010-es évektől kezdődően növekedésnek indult, a horgászok nem kis bosszúságára. Rákok most is terjednek, az inváziós, Észak-Amerikából behurcolt cifrarák verseng a szintén terjedő, védett kecskerákkal. E tízlábú fajok vélhetően az angolnaállomány két évtized alatt bekövetkezett, drasztikus mértékű csökkenése miatt terjednek a tóban. Ezek a példák jól illusztrálják, hogy a Balaton életében is állandó változások zajlanak, a víz alatti világ működésének feltárása, a változások dokumentálása számos feladatot ad a kutatóknak – fejtette ki.

Végül elárulta: az biztos, hogy most nagyobb erővel kutatják majd a Balatont és vízgyűjtőjét.

Azonban mindig is végeztünk országos léptékű kutatásokat, ettől nem tudunk és nem is akarunk elszakadni. Ahhoz, hogy a Balatonban és vízgyűjtőjén történő ökológiai folyamatokat megértsük, kiemelten fontos, hogy rálássunk arra, hogy mi történik más vízgyűjtőkön. Meggyőződésem, hogy a Kárpát-medence édesvizeinek védelme érdekében szükség van intézetünk kutatásaira, oktató- és szemléletformáló munkánkra.

– fogalmazott Erős Tibor a Magyar Nemzetnek.