A különösen csapadékos nyár és tavasz feladta a leckét a borászoknak, de a száraz szeptembernek hála nem lesz panasz a balatoni borok minőségére. Az időjárás miatt többet kellett költeni növényvédelemre, ám hiába a magas termelési költség, árat emelni nem tudnak a borászok.
Véget ért már a szüret, az újbor a hordókba került. Az elkészült borokra nem lehet panasz, mondták a borászok. Pedig a nyár és a tavasz még nem kecsegtetett túl sok jóval, hiszen sokat kellett fordítani a növényvédelemre.
A peronoszpóraveszély nagy volt, majd a lisztharmat jött, s emiatt is sűrűn kellett permetezni a szőlőt. Elég költséges volt ez az év – mondta a sonline.hu-nak Koltai Tamás borász. Hozzátette: a szőlő ára nem emelkedett egy forinttal sem, pedig már minimum 200 forintért kellene adni egy kiló szőlőt, hogy haszon is legyen rajta.
A borfogyasztás visszaesett, amit a szőlősgyöröki borász is tapasztal. Kifejtette: csökken a forgalom, pedig a ráfordítás költségei nem csökkennek. Azt pedig meg sem lehet jósolni, hogy a jövőben mennyire drágul az üzemanyag, a növényvédő szer. Árat emelni nem igazán tudnak, mert ha a borász azt mondja a multinak, hogy drágább a bor, akkor a multi nem veszi meg. Az áruházak polcairól a borok 1000 és 1600 forintért kerülnek a vásárlók kosarába, de 5-600 forintért veszik meg a termelőtől. Inkább a szőlő nagy részét értékesíti, vagy mustként adja tovább.
A balatonboglári Hujber Pincészetnél ugyanakkor éppen ennek az ellenkezőjére törekednek: minél több szőlőből bort készíteni. Füredi-Hujber Kata borász elmondta: nekik is nagy kihívást jelentett idén a növényvédelem, de a száraz szeptembernek hála szép tételek születtek a boglári pincészetnél.
A minőségre nincs panaszunk, csak néhány fajta esetében fordult elő, hogy valamivel gyengébb mennyiséget tudtunk szüretelni. Gond csak a szőlő felvásárlási árával van, de a bor ára is mehetne feljebb. Arra törekszünk, hogy minél több szőlőt borként értékesítsünk.
Árat emelni igencsak nehéz, hiszen a kereslet nagyon érzékeny erre. Légli Ottó szerint megoldást csak az jelentene, ha egy komoly paradigmaváltás történne az ágazatban.
Ez a szőlőár már a következmények következménye, vagyis a magyar borászok által megtermelt évi hárommillió hektoliter borral az európai és a világpiac legrosszabb szegmensében, a tömegborok piacán vagyunk, ez az alapprobléma. A másik pedig az, hogy nem egészséges a termelés szerkezete, az ágazatnak nem sikerült megfelelő irányba állnia. A megtermelt bor majdnem fele lédig exporttal, egy eurós literenkénti árral hagyja el az országot, éppen abban a szegmensben, ahol a legnagyobb a verseny.
Füredi-Hujber Kata arról is beszélt: azt tapasztalták, hogy a vendéglátóhelyeken kevesebb bor fogy, viszont őket jobban megtalálják a vásárlók. Légli Ottó többek között azt hangsúlyozta: végre balatoni régióban kellene gondolkodniuk a borászoknak, hiszen az már európai szinten is értelmezhető. Minőségi, izgalmas és egyedi referenciaborokkal végre fel lehetne hívni magunkra a világ figyelmét, vélekedett.