Csalódott Szigliget lemondott polgármestere, Balassa Balázs (euronews.com)

Túl nagy nyomás nehezedik balatoni településként Szigligetre, de a legfontosabb okot, ami a falu vezetésének távozásához és a polgármester lemondásához vezetett, egyelőre nem árulja el Balassa Balázs. Nem ő az első polgármester, aki mostanában érzi úgy, hogy hiába szereti települését, lemondani kényszerül külső körülmények miatt. Pilismarót független polgármestere, Pergel István Csaba és Balatonszemes fideszes polgármestere, Szomorú Szilárd sem nevezték meg még távozásuk pontos okát, mindannyian úgy fogalmaznak, hogy nem arra vállalkoztak, ami településeiken, illetve a közéletben zajlik. Szigliget lemondott polgármesterével, Balassa Balázzsal hétfőn készített interjút az Euronews.


Azt nyilatkozta egy közleményben, hogy „ma már nem lehet aszerint az értékrend szerint végezni a munkámat, amiben hiszek, és amit képviseltem az elmúlt 22 évben”. A szigligetiek bizonyára értik, mire céloz, más kevésbé tud a sorok között olvasni. Mire gondol?

A testület felállásának legfontosabb okáról még nem szeretnék beszélni. Abban az esetben, ha önnek egyértelmű választ adnék a kérdésére, akkor ezt az okot ki kellene fejtenem. Az életem értékrendjének az alapjait nagyapám rakta le. Ő volt az az ember, aki számomra példát mutatva élt. Egy falusi parasztemberként élte az életét, számára alap életfilozófia volt a becsületesség, az alázat és a mások iránti tisztelet. Sajnos az utóbbi időben ezek az értékek kezdenek eltűnni az életünkből.

Szigliget az utolsó balatoni település, amelyik megjelenésében és szerkezetében is őrzi azt az eredeti, tájjellegű hangulatot, amit a többi balatoni falu elveszített. A tét tehát óriási, ennek az egyetlen falunak a megőrzése.

Én itt születtem, így átéltem a település elmúlt 50 évének fejlődését. A rendszerváltás előtti tanácsi időkben nem volt feladat a természeti és épített örökségünk megóvása. Viszont Szigligeten más településekkel ellentétben ezek nem tűntek el. Ennek több oka is lehetett. Az egyik, hogy nem voltak tehetősek az emberek, illetve akkor nem tekintettek úgy Szigligetre, mint egy fejlesztésre érdemes településre. Így tudtak megmaradni többé-kevésbé az értékeink. Ma, ha az ember végigsétál a településen, azt tapasztalhatja, hogy – ahogy a neve is sugallja, – egy ligetes, 70 százalékban zöldfelületű település. Főleg az Ófaluban nádtetős parasztházakkal és sok más műemlékkel tarkítva.

A cikk folytatása itt található.