Balatonmáriafürdőn teltházas lakossági tájékoztatót tartott a vízügy a napokban arról, hogy a sok engedély nélküli stég és stégbejáró fennmaradásának milyen jogszabályi feltételei lehetnek. Többnyire üdülőtulajdonosokkal telt meg a községháza kiállítóterme, ahol időnként elszabadultak az indulatok – a HírBalaton értesülései szerint. Balatonmáriafürdő példaértékű lépéseket tett, hogy a nádkárosító, vizet szennyező illegális magánbejárók tömege helyett kevesebb közösségi bejáró biztosítsa mindenkinek a vízbejutást.
Érthető volt a nagy érdeklődés Balatonmáriafürdőn a legutóbbi lakossági tájékoztatón, miután augusztus második hetében a vízügy határozott lépéseket tett az engedély nélküli stégek és stégbejárók felszámolására. A HírBalaton olvasóinak beszámolója szerint vagy 150-en, zömében üdülőtulajdonosok töltötték meg a termet, ahol focimeccseket idéző bekiabálások, hangulatkeltések tarkították az eseményt. Többen is sérelmezték, hogy nem neves politikusok stégjeinek elbontásával kezdte meg a vízügy a rendrakást.
Galácz György polgármester elmondása szerint évtizedek óta nem tett egy hatóság sem érdemben lépéseket az illegális stégek, stégbejárók felszámolása ellen, ezért azok egyre szaporodtak. Mint arról beszámolt, a mintegy 900 lelket számláló falu lakossága nyaranta 10 ezerre duzzad. Többségében a vízparti üdülők tulajdonosait érinti, hogy a vízügy megkezdte egy 2004-es jogszabály (TNM rendelet) érvényesítését, és engedélyhez köti a szabálytalan stégek, bejárók fennmaradását.
A település Balatonpartja mentén található mintegy 200 stég legalább 60 százaléka nem rendelkezik engedéllyel, a több mint 120 stégbejáró esetében pedig az önkormányzatok bejáróin kívül legfeljebb pár jogszerű – közölte a polgármester. Mint arról beszámolt, a névvel ellátott stégek tulajdonosait értesítette, az e nélküliekre felszólítást tűzött ki a vízügy, meg is kezdve néhány bejáróstégre szabálytalanul feltett kerítés, kapu elbontását. Ezt az engedély nélküli bejárók elbontása követ majd -tette hozzá. Ha a vízügy bont el szabálytalan építményeket, az igen sokba kerül, így az elmúlt hetekben többen inkább maguk számolták fel az engedély nélküli stégjeiket – tette hozzá.
Példa az összes vízparti településnek
Balatonmáriafürdő minden bizonnyal példa lesz a többi 43 tóparti település számára, mert először hozott arról határozatot a közelmúltban a képviselő-testülete, hogy a vízüggyel karöltve rendet vág a nádast károsító, vizet szennyező stégbejárók ügyében, és kezdeményezi magánbejárók tömege helyett utcavégeken kialakított közösségi stégbejárók létesítését. A magánbejárók azon túl, hogy többnyire nádasokat károsítanak, gyakran járnak feltöltésekkel, így több helyen egyebek közt zöldhulladék, autógumi és egyéb szennyező anyag is a vízbe került.
Galácz György a testülete felhatalmazása alapján levelet írt a vízügy balatoni kirendeltségének arról, hogy az önkormányzat támogatja a település 21 darab, Balatonra merőleges utcájának végében a közösségi stégbejárók létesítését. Ezek esetében a helyi közösségeknek kell kezdeményezniük az engedélyeztetést, amit még a környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóságoknak is jóvá kell hagyniuk, hogy abból lehessen is valami – jegyezte meg.
„Véget kell már vetni annak, hogy mindenki azt csinál a Balatonnal, amit akar”
„Többen támadnak amiatt, hogy a jogszerű és környezetvédő megoldást támogatom, de vannak olyanok is, akiknek bár személyes érdekeiket sérti, mégis megértik, véget kell már vetni annak, hogy mindenki azt csinál a Balatonnal, amit akar”
– fogalmazott a település első embere.
Szeretnénk, ha lenne jogszerű lehetőség közösségi bejárók létesítésére, ami közérdek – mondta. Hangsúlyozta, hosszú évek óta először történnek érdemi lépések a Balatont védő, stégeket érintő jogszabályok betartatásáért, amely munkában valamennyi vízparti önkormányzatnak segítenie kell a vízügyet, mint ahogy azt már többen, köztük Gyenesdiás, Balatongyörök vagy Vonyarcvashegy is teszi a vízi polgárőrökkel együtt.
Stégbontás Máriafürdőn (Fotó: Balatoni Vízi Polgárőr Egyesület)
***
“A Balaton nem tud kiabálni”
Öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagysága, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével – összegezte tavaly tavasszal a legutóbbi nádfelmérés tapasztalatait Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus. Felhívta a figyelmet arra is, hogy több az illegális, mint az engedéllyel rendelkező stégbejáró. „Én a Balaton helyett szólok évek óta, mert ha mi nem kiabálunk, a Balaton nem tud kiabálni önmagáért” – fogalmazott egy tudományos rendezvényen, hangot adva annak a véleményének is, hogy kevés a változáshoz a szakma és a civilek akarata, ehhez politikai akarat, kormányzati szándék kell.
Pomogyi Piroska már évekkel ezelőtt felvetette, azóta egyre többen szorgalmazzák közösségi stégbejárók létesítését, és a kevesek által használt magánbejárók felszámolását a balatoni nádasok minőségromlásának, pusztulásának megállításáért.
Miért nem távolították el eddig az illegális balatoni stégbejárókat?
„Addig ameddig nincs kormányzati szándék, minden minisztériumot érintő egységes akarat, és költségvetési forrás a célra, addig a szabálysértő balatoni stégbejárónak legfeljebb töredéke lesz eltávolítva” – mondta Kravinszkaja Gabriella, a tó kezeléséért felelős Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének új vezetője tavaly nyár elején egy tudományos ülésen, amelynek a nádasok fontos szerepe és állapota volt a témája.
Milliárdos nagyságrendű forrásra lenne szükség az illegális stégek felszámolásához, a Balaton fenntartásához, minek a töredékével sem rendelkezik jelenleg a vízügy – derült ki a kirendeltségvezető kérdésekre adott válaszaiból a tavalyi rendezvényen.
Azóta az önkormányzatok és a vízi polgárőrség segítségével megkezdte a vízügy balatoni kirendeltsége a „rendrakást”, amit sokan üdvözölnek, az érintettek felháborodása viszont óriási, hiszen esetenként több évtizede háborítatlanul üzemelő bejárók fennmaradása kérdőjeleződik meg.
***