Engedéllyel épült új bejáróstég védett nádasba Fonyódon? – a vízügy újra válaszol

Idei engedélyszámmal ellátott, kapuval lezárt 30 méteres bejáróstég épült védett nádasba Fonyód alsóbélatelepi partszakaszán – jelezték olvasóink, mint arról korábban beszámoltunk. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) első válasza szerint az engedélyt a jogszabályi előírásoknak megfelelően adták ki. Védett nádasba? – szólt az újabb kérdésünk, amire a helyi ellenőrzést követően megérkezett a válasz: a stég nem oda épült meg, ahová az engedély szólt. Az eset bizonyára nem egyedi.

 Az idei engedéllyel létesült alsóbélatelepi stégbejáró így nézett ki tegnap: nem oda épült, ahová az engedélye szólt, nem szabadna lezárni, és október végéig ki kellett volna szedni a mederből (Fotó: HírBalaton)

 

A történet több sebből vérzik, hiszen az OVF sajtófelelősének válasza szerint a stégbejárókon nem lehet kaput és felépítményt elhelyezni, márpedig itt van.

Egy vonatkozó kormányrendelet szerint az ideiglenes jellegű víziállások, mint amilyenek a stégek, október 31-ig maradhatnak a Balaton medrében. Az OVF is erre utal válaszában:

„Az érintett víziállás tulajdonosát felszólítottuk, hogy a következő években a víziállást az engedélyezett helyére helyezze ki, ellenkező esetben a mederbérleti szerződést felmondjuk.“

Kérdés, hogy kiszedik-e egyáltalán. Október 31. elmúlt, de a fonyódi bejáróstég ma is ott áll a mederben, stabil, új fém lábakon, a 15-113/2021-es engedélyszám büszke feltüntetésével és ezzel a felirattal: „FIGYELEM! A lejáró és a kapcsolódó vízállások a …kft tulajdona. Rajtuk tartózkodni kizárólag a kft engedélyével lehet.”

 

Pénzbírságot kiszabni nincs joguk

A HírBalaton további kérdéseire válaszolva az OVF közölte: a víziállások, azaz stégek mederbérleti szerződéseit a hozzájuk tartozó vízügyi igazgatóság köti meg, kérelemre. A Balaton mintegy 235 km hosszú partvonalán jelenleg mintegy 2400 víziállás telepítésére vonatkozó mederbérleti szerződés van érvényben, melyek ellenőrzését, egyéb feladataik mellett, 5 partőr végzi. A szerződés nélkül vagy attól eltérően kivitelezett létesítményeket figyelemfelhívó táblával látják el, pénzbírságot kiszabni nincs jogi lehetőségük – írják. Kirívóan jogszabályellenes víziállások esetében feljelentést tesznek a Vízügyi Hatóságnál (ez a katasztrófavédelem) és a területileg illetékes természetvédelmi/környezetvédelmi hatóságnál – teszik hozzá.

Az a válaszból nem derül ki, hogy az alsóbélatelepi eset kirívónak számít-e, lesz-e feljelentés a nádkárosítás és a szabálytalanság miatt, vagy ez csak egy szokványos, átlagos balatoni ügy.

 

Van másik

A fent bemutatott alsóbélatelepi ügyben érintett védett minősítésű nádas másik, keleti vége felé már két évvel ezelőtt létesült egy nagy stégbejáró. Arra a kérdésre, hogy engedéllyel létesülhetett-e, a nádastól való kötelező távolságot se betartva, az OVF válaszából kiderül, hogy kirívóan jogszabályellenesnek találták: „Bejelentettük a vízügyi hatóságnak, de választ nem kaptunk az ügyben.”

Az alsóbélatelepi védett nádas másik végénél már két éve létesült egy nagy stégbejáró, amit eddig nem vettek észre  (nyári olvasói fotó) 

 

A nádasoknak hatékonyabb védelemre lenne szükségük

Az MTI két éve azt írta, négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balatonon, ahonnan kiirtották a nádat. (Az új felmérés még folyamatban van – a szerk.) Akkor meglepetésként hatott a nádfelmérést végző szakember azon megállapítása, hogy a téli nádvágásra engedélyt kérők mintegy fele irtást végzett az aratás helyett. Úgy tűnik újabb meglepetés az ellenőrök számára, hogy a nem kevés illegális bejáró okozta nyűgön túl, a legális stégbejárók sem feltétlenül szabályosak. Nem oda épülnek meg, ahová az engedély szól, károsítva védett nádasokat.

A HírBalaton olvasói felvetették már, hogy a túlterhelt, alulfizetett, eszközökkel el nem látott, és kevés partőr munkáját civil összefogással kellene segíteni a Balaton és a nádas hatékonyabb védelméért. Ettől azonban még több bejelentés születne, amelynek nem látszik, hogy lenne foganatja a vízügyi hatóságnál, vagyis a katasztrófavédelemnél (a vízügy és a partőrei nem rendelkeznek hatósági jogkörrel). A HírBalaton augusztus eleje óta várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) válaszát arra kérdésre, hogy az elmúlt öt évben hány határozatot hoztak a Balatonon szaporodó illegális bejárók, stégek, feltöltések, kikötők ügyében, és hány esetben sikerült ezeknek érvényt szerezni?

35 hiába tett januári bejelentés miatt tegnap fordult az OKF illetékeséhez a Balatoni Szövetség elnöke, intézkedést sürgetve.