Átlagos szőlőtermésre számítanak idén a Balaton-felvidéken is (nepszava.hu)

Becslések szerint idén is nagyjából 2,5-3,5 millió hektoliter bor érik majd a hazai pincészetekben. A borszőlőtermés, időjárástól függően 300-500 ezer tonna lehet, vagyis a szakemberek szerint 2021-ben átlagos mennyiségre lehet számítani. A bor árak tavaly nagyjából 10 százalékkal emelkedtek, s ez a tendencia – figyelembe véve az inflációt- , idén sem fordul meg.

A korai borszőlőfajták, Irsai Olivér, Csabagyöngye szüretelése már megkezdődött. Bár a hűvös tavasz a szőlő érését is hátráltatta és a vegetáció 2-3 hetet késett az elmúlt évekhez képest, ám a július-augusztus eleji meleg napsütéses heteknek köszönhetően a növények behozták a lemaradást.

Nálunk a szüret szeptember elején kezdődik a rizlingszilvánival a szürkebaráttal és a chardonnayvel, majd a hónap második felétől, október elejétől folytatjuk az olaszrizlinggel. A balatoni régió borvidékeinek még ma is ez legfontosabb fajtája

– nyilatkozta a Népszavának Benedek Szilveszter borász, a Balaton-felvidéki a Mindszentkállai Borászati Szövetkezet ügyvezetője, aki maga is 6 hektár szőlőt művel. A pincészetet is vezető szakember hozzátette, idén a növényvédelem kevesebb munkát igényelt a hosszú, száraz, napos heteknek köszönhetően, ugyanis ez az idő nem kedvezett a gombabetegségek terjedésének. A viharok, jégverés a balatoni régiót sem kerülték el, de míg a déli borvidékeken a jégeső is pusztított, a Balaton-felvidéki ültetvényeken ez nem okozott jelentős károkat.

A forró nyári napoknak is volt azért hátrányos következménye. Éppen a bogyófejlődés kezdetén köszöntött be a hőség, s ez tápanyaghiányos állapotot idézett elő, vagyis víz híján csak viszonylag kevés ásványi anyagot, tápelemet tudtak a növények a talajból fölvenni. A minőségre gyakorolt hatást majd a szüretkor ismerhetjük meg, s attól függően borászati technológiával lehet javítani – jegyezte meg Benedek Szilveszter.

A koronavírus-járvány és az azt követő lezárások, illetve a hotel, vendéglátás, közétkeztetés szektor (HORECA) 2020-as összeomlása leginkább a magasabb minőséget előállító borászokat, a pincészeteteket hozták nehéz helyzetbe, hiszen fontos piacaikat veszítették el, még ha ideiglenesen is. Idén a nyári nyitás, a belföldi turizmus, a vendéglátás újraéledésével van esély a megrendült vállalkozások talpra állására. Ami viszont aligha változik az, hogy a szőlőültetvények területe nem növekszik érzékelhető mértékben. Az ezredforduló táján a 22 hazai borrégióban még 93-95 ezer hektár szőlőültetvényt tartottak nyilván, mára ez a terület 63-65 ezer hektárra zsugorodott, de ebből is nagyjából 50 ezer hektáron zajlik értékelhető szőlőtermesztés. A fennmaradó ültetvények ugyan szerepelnek a kataszterben, de érdemi művelés már nem folyik rajtuk. Leginkább azokban a szőlőkben hagytak föl a műveléssel, ahol az idős gazdák már nem tudták vállalni a kemény fizikai munkát és nem volt kinek átadják a birtokot.

Ma már nem kifejezetten agrárországnak tekintett Ausztriában is nagyobb területen termesztenek szőlőt, mint idehaza. A hazai borászatok Achilles-sarka részben az összefogás hiánya. Miközben Nyugat-Európában, de még a régiónkban is több országban szövetkezeti alapon termesztik a szőlőt, végzik a marketinget, értékesítik a bort, Magyarországon, a mezőgazdaság sok más területéhez hasonlóan, nem túlságosan népszerű a szövetkezés. Emiatt a kisebb birtokosok nem képesek gépesíteni, márpedig élőmunkát, napszámost már „aranyért” sem nagyon találnak, így viszont kiszorulnak a termelésből.