Átformálódik a balatoni fürdők településképe – emellett indul az adatgyűjtési akció (MTI)

Jelenleg két konstrukcióban összesen több mint 12 milliárd forintot fordítanak gyógyhelyek fejlesztésére, amelyek érintik Balatonfüred, Hévíz, Zalakaros, Nyíregyháza, Kehidakustány vagy éppen Debrecen településképét is – hangzott el Magyar Fürdő Szövetség közgyűlésén Zalakaroson. Ugyanitt bejelentették: valós idejű adatgyűjtést célzó pilotprogram indul néhány magyarországi fürdőhelyen decemberben a Magyar Fürdőszövetség (MFSZ) és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) együttműködésében. 

MTÜ vezérigazgató-helyettese a zalakarosi közgyűlésen elmondta: 3-5 hazai fürdőben indul online felületen keresztül az önkéntes adatgyűjtés. Könnyid László kifejtette: jelenleg másfél éves késéssel állnak rendelkezésre a fürdők látogatottságáról statisztikai adatok, így pedig csak utólag lehet elemezni a folyamatokat. A valós idejű adatokkal azonban nagyobb eséllyel lehet pontosabb terveket készíteni – jelezte a turisztikai vezető.

A teszthez önkéntesen kapcsolódó – és később is bővíthető számú – fürdők például a látogatottságról, a látogatók nemzetiségéről töltik fel statisztikai adataikat, az MTÜ pedig “cserébe” olyan elemzést ad, ami segíti az adott fürdőt elhelyezni az adatszolgáltatók körében.  Könnyid László előadásában úgy fogalmazott: “a turizmus aranykorát éljük jelenleg, 2010-hez képest soha ennyi vendég, vendégéjszaka és turisztikai fejlesztés nem volt még Magyarországon”. Sok esetben a világátlagot meghaladó mértékben nőttek a magyar turisztikai adatok az elmúlt 8 évben, a szállásdíjakból tavaly befolyt mintegy 300 milliárd forintos árbevétel például 132 százalékos bővülést mutat – tette hozzá.

A magyar nemzeti turisztikai fejlesztési stratégia szerint a legfontosabb szempont egy fürdőhely fejlesztésénél, hogy legyen elegendő szálláshely, “élményláncok” létrehozásával a kínálatba be tudják kapcsolni a helyi termékeket, szolgáltatásokat, illetve nemcsak mennyiségben és méretekben kell fejleszteni, hanem a meglévő infrastruktúrát, szolgáltatási színvonalat is – sorolta az MTÜ vezérigazgató-helyettese. Kitért arra is, hogy jelenleg két konstrukcióban összesen több mint 12 milliárd forintot fordítanak gyógyhelyek fejlesztésére, amelyek révén például Balatonfüred, Hévíz, Zalakaros, Nyíregyháza, Kehidakustány vagy éppen Debrecen településképe is látványosan átformálódik a jövő év végéig. Az MTÜ idén nyáron 14 nemzetközileg is eladható fürdő felmérését kezdte el az értékesíthetőség további javítása érdekében. Vizsgálják az infrastruktúrát, a menedzsmentet, a gondolkodásmódot, a humán hátteret, a terveket, hogy milyen a fürdők kapcsolata a helyi szereplőkkel.

Könnyid László arra hívta fel a figyelmet, hogy a specializációban kell előrelépniük a fürdőknek, tematikus, egyedi szolgáltatásokra van szükség. Érdemes azon is elgondolkodniuk, hogy a bérbe adott vendéglátóhelyeikből befolyó, sokszor csak jelképes összeg miként van arányban azzal, hogy a néhány ezer forintos fürdőbelépő mellett többszörösét költik az éttermekben a családok.

A szakember említést tett arról a felmérésről, amit tavaly a Magyarországra látogató külföldi turisták mobiltelefonjainak kéthavi adataiból szűrtek le, láthatóvá téve ezzel a nyaralási szokásaikat. Ez azt mutatta, hogy a Bükfürdőn pihenő cseh turisták például Sárvárra és Zalakarosra is ellátogattak, a Hévízen két-három hetet töltő orosz vendégek viszont szinte ki sem mozdultak a fürdővárosból, a Hajdúszoboszlón pihenő lengyelek ugyanakkor az Északi-középhegységbe, Budapestre, sőt a Balatonra is eljutottak.