A tudományt is szolgálta a Balaton jégpáncélja

A Balaton üledékének vizsgálatára expedíciót szerveztek a jégre a MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának és az MTA Atommag Kutató Intézetének munkatársai. A tudósok által begyűjtött adatok hozzájárulhatnak a közelmúltban lejátszódott éghajlati változások megismeréséhez.

A kutatók kihasználták, hogy hosszú évek enyhe teleit követően, idén a Balaton jege 30 cm körüli vastagságúra hízott és a Balatoni Vízirendészeti Kapitányság munkatársaival együttműködve, tanácsaikat megfogadva, három napig dolgoztak a Balaton jegén, Balatonudvari és Balatonszárszó között.

A Balatoni Limnológiai Intézet honlapján olvasható beszámoló szerint s Balaton üledékének mintavételezéséhez szükséges nagy mennyiségű felszerelést szánokon húzva juttatták el a parttól 2-4 km távolságban elhelyezkedő fúráspontokhoz, melyek kijelölése során arra törekedtek, hogy azok illeszkedjenek a tavon végzett korábbi történeti kutatásokhoz. Ebben segítségükre voltak a nyolcvanas években Dr. Cserny Tibor által vezetett Balaton kutatás eredményei, valamint az ELTE Geofizikai Tanszéke által készített szeizmikus felvételek is a tó üledékéről. A személyes konzultációk eredményeképpen három pontot jelöltek ki a kutatók a Balaton jegén, ahol a fiatal üledékek nagy vastagságban találhatók meg, és a hullámzás hatására történő felkeveredés a legkisebb mértékű.

A Balaton északi partjainál akár 17 ezer éves üledékek is megtalálhatók, míg a tó üledéke a déli partok közelében fiatalabb. A vizsgált észak-déli transzekt mentén a szeizmikus profil 3-4 méter közötti iszapvastagságot jelzett. A kutatók izgatottan várták, hogy az üledék összetétele a várakozásoknak megfelelően alakul-e. A lágy iszapot egészen 3 méteres üledék mélységig sikerült kézi erővel megmintázni, Livingstone-típusú dugattyús mag-mintavevővel . Majd 3 méter alatt sekélyvízi környezetet jelző, homokos, csiga és növényi maradványokban gazdag, keményebb üledéket találtak, ami feltehetőleg a tó kialakulásának kezdetén volt jellemező . A harmadidőszaki Pannon-tó homokos-kőzetlisztes üledékei éles határral váltak a Balaton tavi rétegektől, 2-5 cm átmérőjű kavicsokkal a pannon felső határán.
A kiemelt, átlagosan 4-4,5 m-es üledékoszlopokat számos vizsgálatnak vetik alá az elkövetkezendő hónapokban. Az üledék pollen és árvaszúnyog maradványainak elemzése számos klímaparaméter mennyiségi becslését teszi majd lehetővé. Emellett az egyik legfontosabb célkitűzés az üledékek kormeghatározása radiometrikus módszerekkel (radioaktív ólom, cézium és szén izotóp vizsgálatok segítségével). A kutatók célja a Balaton kialakulásától napjainkig a területen végbement klimatikus és fontosabb ökológiai (vízszint, tápanyag-ellátottság, növényzet) változások végig követése és minél pontosabb leírása, különös tekintettel az utolsó 2000 év történetére.

A gyönyörű és változatos jégmező számos veszélyt is rejtett magában munka közben. A kutatóknak hosszan elnyúló rianásokat kellett keresztezniük az északi part viszonylagos közelében   amit az első mintavételi napon még helyenként nyílt víz borított, és minden nap hallották új rianások létrejöttét. A 2017-es balatoni jég tehát nemcsak a kalandra vágyó embereknek, de a tudománynak is kedvezett.

(15:40)