ENSZ klímacsúcs: komoly feladatot kaphat a vidék (hellovidek.hu)

A szén-dioxid-kibocsátás és a globális hőmérséklet folyamatosan növekszik, a nemzeti kormányok pedig gyakran nem tudják teljesíteni az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat. Sok esetben nem kínálnak konkrét pénzügyi és technikai megoldásokat sem a globális felmelegedés hatásainak csökkentésére, valamint annak visszafordíthatatlan veszteségeihez és káraihoz való alkalmazkodásra. Az ENSZ most zárult egyiptomi klímacsúcsán (COP27) épp ezért kerültek fókuszba a regionális és helyi önkormányzatok éghajlat-politikai intézkedései, felvetve, hogy a szubnacionális szintű önkormányzatok (azaz a régiók, megyék, kerületek, városok és települések) vegyék át ebben a főszerepet – írja a hellovidek.hu.

Bővebben…

Jelentősen nő az őszi meleg periódusok száma Magyarországon (MTI)

Jelentősen nő az őszi meleg periódusok száma Magyarországon, ami kedvező az őszi belföldi turizmus számára és kitolja a fűtési időszak kezdetét, de káros hatással lehet a lombhullató erdőkre – írta keddi cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál. Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzésében azt írta, az elmúlt 50 év megfigyelései alapján augusztus utolsó dekádjában egy jelentősebb, majdnem 4 Celsius-fokos melegedés történt, azaz a nyári meleg egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, de az őszi hónapok egy része is szignifikánsan melegszik.

Bővebben…

Idén alacsonyabb vízállásra számíthatunk a Balatonon

Az optimista prognózisok szerint augusztusra 86-100 centiméterre, a pesszimistább várakozások szerint idén akár 50-60 centiméterre is csökkenhet a Balaton vízállása – mondta Lábdy Jenő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete által rendezett Víz világnapi konferencián kedden. Utalt arra, hogy ilyen helyzetben nem teszik lehetővé a vízeresztést a jogszabályok, bár volna igény hajók felhozatalára a Sió-csatornán, amihez szükség lenne a zsilip megnyitására.

Még van elég víz a Balatonban, a csapadékhiány később okozhat gondokat (Fotó: HírBalaton)

Bővebben…

Erre kell felkészülni a Balatonnál (Hello Vidék)

Belvíz, talajvíz és erózió. Szél, esőzések és hőhullámok. Tőzegmezők, erdőtüzek és viharkárok. Többek között ezekkel a káresetekkel kell számolni a következő időszakban a Balatonnál. Erre épít az úgynevezett STRENCH program, amely azokra a korábbi projektek által elért eredményekre épít, amelyek a klímaváltozásnak kulturális tájképre és hagyatékra gyakorolt hatásainak (kockázatok, károk felmérése) értékelésével kapcsolatosak. 

Bővebben…

WWF: a globális felmelegedés megváltoztatta az állat- és növényvilágot

A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a globális felmelegedés már minden kontinensen megváltoztatta az állat- és növényvilágot. A WWF Feeling the Heat címmel szerdán közzétett jelentése szerint a szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőhullámok, aszályok és árvízkatasztrófák hatással vannak a természetre, amely már így is csak nehezen tud alkalmazkodni az emelkedő hőmérséklethez – számol be az MTI.

Bővebben…

Felkészülés az éghajlatváltozásra – siófoki rendezvény

2021. szeptember 28-án Felkészülés az éghajlatváltozás okán várható természeti jelenségekre, természeti és kulturális örökségünk védelmére címmel szemléletformáló rendezvényt szervez a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezete a siófoki polgármesteri hivatalban. Az előadók között lesz a siófoki obszervatórium vezetője, a balatoni nádtérképeket több évtizede készítő szakember, a balatoni vízirendészet kapitánya, egy geológus és egy katasztrófavédelmi szakember.

Bővebben…

Paradigmaváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban (masfelfok.hu/MTI)

A jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékkal, árvizekkel, aszályokkal Magyarországon, ezért paradigmaváltásra van szükség – állapítják meg a szerzők a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon hétfőn közzétett cikkükben. “Komplex, integrált vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodnunk, melyekben kulcsszerepet kapnak azok a természetalapú megoldások, melyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét” – összegzik a szerzők az éghajlatváltozás hatásait elemezve.

Bővebben…

Az elmúlt harminc évben csökkent a fagyos napok száma (MTI)

Az elmúlt 30 évben egyértelműen csökkent a fagyos napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent. Az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is – írta Kis Anna meteorológus a Másfélfok-Éghajlatváltozás közérthetően internetes oldalon, amiről az MTI is beszámolt.

Bővebben…