Az elmúlt negyven év alatt 15 napról 11-re csökkent a havas napok éves száma és a csökkenés az elmúlt tíz évben lett látványosabb – olvasható a Másfélfok-Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál keddi cikkében.
Felkészülés az éghajlatváltozásra – siófoki rendezvény
2021. szeptember 28-án Felkészülés az éghajlatváltozás okán várható természeti jelenségekre, természeti és kulturális örökségünk védelmére címmel szemléletformáló rendezvényt szervez a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezete a siófoki polgármesteri hivatalban. Az előadók között lesz a siófoki obszervatórium vezetője, a balatoni nádtérképeket több évtizede készítő szakember, a balatoni vízirendészet kapitánya, egy geológus és egy katasztrófavédelmi szakember.
Paradigmaváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban (masfelfok.hu/MTI)
A jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékkal, árvizekkel, aszályokkal Magyarországon, ezért paradigmaváltásra van szükség – állapítják meg a szerzők a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon hétfőn közzétett cikkükben. „Komplex, integrált vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodnunk, melyekben kulcsszerepet kapnak azok a természetalapú megoldások, melyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét” – összegzik a szerzők az éghajlatváltozás hatásait elemezve.
Az elmúlt harminc évben csökkent a fagyos napok száma (MTI)
Az elmúlt 30 évben egyértelműen csökkent a fagyos napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent. Az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is – írta Kis Anna meteorológus a Másfélfok-Éghajlatváltozás közérthetően internetes oldalon, amiről az MTI is beszámolt.
A rovarok 1-2 százaléka eltűnhet évente a Föld színéről (MTI)
A rovarok nagyjából 1-2 százaléka eltűnhet évente a Föld színéről az éghajlatváltozás, a növényvédő szerek, a fényszennyezés, a betolakodó fajok és a változó mezőgazdasági, valamint földhasználati gyakorlatok miatt – figyelmeztetnek kutatók.
Mit hoz a klímaváltozás a Balatonnál? (likebalaton.hu)
Érezhetően melegebbek a szeptemberek. 2015 óta többször előfordultak hazánkban a 30 °C-ot meghaladó csúcshőmérsékletek. A mérések azt mutatják, hogy nem csak a nyarak melegebbek, mint a múlt század elején voltak, hanem a májusok és a szeptemberek is. A melegedés győztesei egyértelműen a vízpartok lesznek.
A balatoni fejlesztések jövőképe: fenntarthatóság és innováció a középpontban (hellovidek.hu)
Hatékony és fenntartható turizmust fejlesztenek és ösztönzik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot a Balaton partján. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi ülésén tárgyalta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó lakosainak és az itt tartózkodó turisták utazási magatartásának kutatásának eredményeit és az ehhez kapcsolódó tervezési tevékenységeket. A HelloVidék ennek kapcsán kérdezett rá többek között a fenntartható mobilitás megvalósíthatóságára, az itt élők és a turisták prioritásaira, a felelősségteljes utazással kapcsolatos stratégiák lehetőségeire, illetve a környezetbarát közlekedési rendszerek elterjesztésének gyakorlatára.
2018 volt a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon (met.hu)
A klímaváltozásra figyelmeztet, hogy 2018 középhőmérséklete országos átlagban 11,99 °C volt, ez a legmagasabb érték 1901 óta az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati adatbázisában. Összességében 1901 óta a legmelegebb, ugyanakkor átlag körüli csapadékú évet zártuk tavaly – olvasható a met.hu-n.
A tudományt is szolgálta a Balaton jégpáncélja
A Balaton üledékének vizsgálatára expedíciót szerveztek a jégre a MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának és az MTA Atommag Kutató Intézetének munkatársai. A tudósok által begyűjtött adatok hozzájárulhatnak a közelmúltban lejátszódott éghajlati változások megismeréséhez. Bővebben…