A Balaton és környezete az ország egyik legfontosabb rekreációs, turisztikai és kulturális térsége, amely tudatos, átgondolt, az érintetteket bevonó fejlesztése, továbbgondolása össznemzeti érdek és felelősség. Rostási Ágnes, a Pannon Egyetem stratégiai rektorhelyettese szerint az első lépés annak megértése, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a térségnek, és a tudomány segítségével feltérképezni a lehetőségeket.
A fenntarthatóság globális kérdés, a klímaváltozás nem állítható meg a határokon, következményeit minden ország vagy régió a globális folyamatok eredményeként fogja elszenvedni, a Balaton pedig egy veszélyeztetett természeti kincs, hiszen egy sekély tó, amelyet a várható éghajlatváltozás negatívan érint. Belátható időn belül – néhány évtized alatt – komoly gondot fog okozni a vízmennyiség kérdése, ami az idei csapadékos évben– egyelőre nem tűnik annyira kritikusnak, de a kilátások nem túl biztatóak.
A Balaton egy rendkívül komplex rendszer, amelynek az ökológiai adottságaira építjük a különböző gazdasági és társadalmi vonatkozású tevékenységeinket, ezért nagyon komolyan végig kell gondolni, hogyan tudunk alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz és a fenntarthatósági problémákhoz, adott esetben nyersanyag- és energiahiányhoz és hogyan tudjuk ezt a problémakört a gazdasági és társadalmi szereplőkkel a tó környékén megértetni – mondta el a Portfolio-nak Rostási Ágnes.
Rostási Ágnes kiemelte: ott indul a történet, hogy először megértsük a valóságot és azt, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, melyeket a tudomány segítségével térképezünk fel: a vízminőség megóvása, a partok rehabilitációs programjának elindítása, a különböző szélsőséges időjárási eseményekhez való alkalmazkodás – például aszályos évben a vízmegtartó megoldások települési szintű végig gondolása.
Ehhez szükséges, hogy valamennyi érintett szereplő együtt gondolkodjon az ágazatirányítói, területrendezési, településfejlesztési, társadalmi és gazdaságfejlesztési hosszú távú terveiről, és hogy hogyan illeszthetők ezek a lokális fejlesztési tervekhez, illetve a valósághoz.
Első körben meg kell határoznunk azokat a hosszútávú célokat, hogy hova szeretnénk eljutni, alkalmazkodva a természeti változásokhoz – mondta a rektorhelyettes, aki szerint ahhoz, hogy ezeket a különböző területeket integrálni lehessen, arra van szükség, hogy a tudományos szemlélet egységesebbé váljon, és a különböző ágazatokban fellelhető mozaikos tudás valamilyen módon mindenki számára érthetővé és elérhetővé váljon.
A Balaton Monitoring Koordinációs Bizottság tagjai – Északnyugat-Magyarország fejlesztési kormánybiztosa, a Balaton Fejlesztési Tanács, a Balatonhoz kapcsolódó különböző hatósági és kutatási szervezetek, vízügyi igazgatóságok, nemzeti park – rendszeresen vizsgálják a Balatont érintő fontos témákat és egyeztetnek a térséget érintő fejlesztési lehetőségekről.
A területfejlesztési stratégiához az ágazatirányítóval egyetértésben a Pannon Egyetem is hozzátette javaslatait, illetve meghatározott olyan potenciális kutatási, fejlesztési irányokat, amelyekben részt tudnak vállalni.
Ilyenek egyebek mellett a fenntartható és körforgásos várostervezés, a Balaton part rehabilitációs programjához kapcsolódó különböző ökológiai háttérvizsgálatok, balatoni monitoring rendszer, a begyűjtött adatok kezelése, rendszerezése, a vízminőség megóvását célzó kutatási programok, a hulladékgazdálkodás, a zöld hulladék visszaforgatása települési szinten valamint a szemléletformálás.
Mindemellett fontos a gazdasági és a társadalmi trendek elemzése, a folyamatok monitorozása, statisztikai kiértékelése, amelyek irányt mutathatnak, hogy merre érdemes tovább vinni a fejlesztéseket. A térséget vizsgáló multidiszciplináris kutatások segítségével új fejlesztési területek azonosíthatók, ezzel is támogatva a fenntarthatóságot, a Balaton térség fő vonzerejét képező táj védelmét, a természeti értékek megőrzését.
Az elmúlt évek trendjei közé tartoznak az egyre dráguló szolgáltatások, amelyek részben ellene hatnak egy másik problémának, a zsúfoltságnak. Ugyanakkor Rostási Ágnes szerint a Balaton egy olyan természeti kincs, ami mindenkié kell, hogy legyen, erre meg kell találni a lehetőségeket. Tipikusan ide sorolható a biciklis körút fejlesztése, amely mindenki számára elérhető, mégis maradandó élményt nyújthat és a Balaton-felvidék páratlan földtani változatossága, mely az UNESCO védelem alatt álló Bakony–Balaton Geopark részeként a természetjárók édenkertje lehet.