A jelen helyzeten nem, de hosszabb távon segít a mederkotrás (likebalaton.hu)

Part menti algavirágzások akkor is előfordulhatnak kisebb területeken, ha az algák a tó nyílt vizében még nem jelentek meg nagy tömegben. Jelenleg is ez tapasztalható, de az időjárástól függően akár a tavalyihoz hasonló algásodás is kialaklukhat. A likebalaton.hu Somogyi Boglárkát, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársát kérdezte az alga- helyzetről és a kilátásokról.

Egyes kutatók szerint nem kívülről érkezik az algatömeget növelő foszfortöbblet a Balatonba, hanem a tó üledékében kell keresni a virágzás okát. Lehet, hogy tavaly az iszapot érő fény mennyisége is csökkent, ez okozhatott komoly szerkezeti változásokat a bevonatalkotó (bentikus) algák életében. Ezt még kutatják. Minden esetre a napokban vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Balaton nyugati medencéjére, mert a vízben a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-a szinteket mértek. Hogy ez mennyire veszélyes a fürdőzőkre, és egyáltalán mit lehet tudni a folyamatokról, Somogyi Boglárka, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa válaszol:

– A Balaton mely részein, és milyen algák dúsultak fel?
– Az algák a tó nyugati területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti medencében szaporodtak el. Már most megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok, amelyek képesek a víz felszínén nagy tömegben összegyűlni, különösen a könnyen felmelegedő, sekély részeken. Így volt ez tavaly nyáron is, és mintegy négy évtizeddel ezelőtt is, amikor az algák túlszaporodása veszélyeztette az emberi vízhasználatot. Jelenleg a tó nyílt vizében nincs folyamatosan jelen nagy algatömeg, a mai méréseink alapján az algák mennyisége a tó közepi és a part menti régióban sem volt kimagaslóan nagy: a vízoszlop mintákban az a-klorofill koncentráció 14 és 28 µg/L között volt (a veszélyt jelentő cianobaktériumok jelenléte esetén az 50 µg/L érték a megengedhető.)

– Milyen fokozatok léteznek az algafeldúsulást illetően? Milyen fokozatnál kell már aggódnunk?
– El kell választanunk egymástól az algamennyiséget és a kárelhárítási készültségi fokozatok szintjét, amelyet a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság rendelhet el. Az a-klorofill koncentráció egy egyszerűen mérhető paraméter, amely jól jellemzi az algák mennyiségét. Ez alapján kiváló, jó és tűrhető fokozatokról, kategóriákról beszélhetünk, illetve ha az algák mennyisége meghalad egy határértéket, akkor egy adott fürdővíz minősége már kifogásolható. Ez a hazai gyakorlatban 50 µg/L-t jelent a-klorofill koncentrációban kifejezve, de csak abban az esetben, ha a vízben a cianobaktériumok dominálnak.
A napokban elrendelt harmadfokú vízminőség-védelmi készültség egy más dolog. Az azt jelenti, hogy elkezdik a korábban eltervezett kárelhárítási műveleteket, jelen esetben az iszapkotrás kivitelezését. Persze összefügg a vízminőséggel: a készültség elrendelése azon alapszik, hogy a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság laboratóriumában mértek olyan a-klorofill értéket, amely meghaladta az 50 µg/L-t.

– Milyen módon károsítja az embereket a magas a-klorofill-koncentráció? Mikor válik a fürdőzők számára veszélyessé?
– Szerencsére az algák általánosan nem jelentenek veszélyt sem a fürdőzők, sem más élőlény számára, de a fonalas felépítésű, úgynevezett nitrogénkötő cianobaktériumok képesek méreganyag termelésére. Nagy mennyiségben bőrirritációt okozhatnak, súlyosabb esetben emésztőszervi probléma, hasmenés is előfordulhat. A Balaton egyébként nem csak fürdővízként, hanem ivóvíz kivételi forrásként is jelentős szerepet tölt be, így különösen fontos, hogy toxintermelő algák ne szaporodjanak el a tóban.

– Vajon minek köszönhető az algásodási folyamat? Idén nyáron nem is volt még jóformán kánikula…
– A tó sok évtizeden keresztül elkényeztetett minket jó vízminőségével. A tavalyi évben valami történt, aminek következtében a tó nyugati területein az algák nagymértékben elszaporodtak. A 2019-es algatömeg-produkció okainak felderítése során azt valószínűsítjük, hogy az algatömeg-produkció kialakulásához szükséges foszfortöbblet nem külső terhelésből származott, hanem annak forrása a Balaton üledéke lehet.

– Kutatásaink szerint alapvető jelentőséggel bír az üledék felszínére érkező fény mennyisége. Erre kétféle úton is hat a vízmélység: egyrészt meghatározza, hogy mekkora utat kell megtennie a napsugárzásnak az üledékfelszínig, másrészt hat a felkeveredésre (vagyis a vízben lévő szervetlen ásványi részecskék mennyiségére), amely döntő mértékben meghatározza a fénykioltást a vízoszlopban.

– Az eredményeink azt mutatják, hogy 2019-ben gyakorlatilag “sötét” volt az üledékfelszínen a vízben megnövekedett fénykioltás miatt. Ez a felkeveredett, szervetlen ásványi szemcséknek volt köszönhető. Az üledékfelszín algaközössége, tudományos nevükön a bentikus algák, nem képesek fotoszintetizálni, és az így létrejövő anoxikus körülmények között foszfor szabadulhat fel.

Várható-e romlás, vagyis további erősödő algásodás a közeljövőben?
– Az idei évet tekintve nem zárható ki, hogy a következő hetek időjárásának függvényében a tavalyihoz hasonló algavirágzás kialakuljon a tó nyugati területein. Part menti algavirágzások akkor is előfordulhatnak kisebb területeken, ha az algák a tó nyílt vizében még nem jelentek meg nagy tömegben.

Megkezdődött az iszapkotrás Balatongyöröknél (Fotó: Péter B. Árpád/Zalai Hírlap)

 

– A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság azonnali kotrást indít Balatongyörök térségében. Ez segíthet a helyzeten?
– Sokrétű és összetett folyamatok zajlanak az üledékben (pl. foszfor-felszabadulás), amelyek hosszútávon hatnak az algák mennyiségére. A jelenlegi helyzeten és a következő hetek, hónapok algamennyiségének alakulásában a kotrás semmiképpen nem tud szerepet játszani, de hosszabb távon lehet vízminőség javító szerepe. Ugyanakkor fontos, hogy a kikotort üledéket a szakemberek olyan módon helyezzék el a vízgyűjtő területen kívül, hogy tápanyag belőle ne juthasson vissza a tóba.